Oldal 160 [160]
OCR
8. Örmény városképek + 159 után szinte nem is maradt szabad falfelület. Mindez merőben ellentétes volt Erdély középkori királyi városainak utcaképeivel, ahol a zárt emeletes utcai homlokzatokon bőven volt hely a díszítményeknek, miközben szabad falfelületek is maradtak. Mindebből következik, hogy ugyanaz az ablakkeretezés, amely máshol ismétlődő motívum a homlokzaton, az örmény házon egyedi dísznek tűnik. Mivel nincs emelet, a tetőóoromzat is hangsúlyosabbá válik, szoborfülkét, volutát kap. Ugyancsak a látvány egyediségét emelik ki az épületek mellé szoborszerűen odaállított díszes kapukeretek. Az alapforma itt is helyi, hiszen a ház mellé épített, szekérrel járható kapubeállót Erdély-szerte kedvelték. A kialakítás azonban díszes, barokk palotához illő. Ráadásul azzal, hogy a kapu elválik az épület fő tömegétől, különös városképi hangsúlyt kap. Ellentétben egy széles homlokzatú, emeletes barokk épülettel, ahol a kapu része az épülettömbnek, itt önálló életre kel, mintha nem is az épület tartozéka volna, hanem egy utcai szobor. Viszonylag kis építészeti tömeg, amelyhez változatosan és nagyvonalúan kialakított önálló díszítőelemek kapcsolódnak — ez az örmény barokk legfőbb sajátossága. A feszültség ismétlődik aztán meg a városok építészeti léptéke és a templomok monumentalitása között, majd ugyanezt érezni a századfordulón a parkok gazdagsága és a kisvárosok provincializmusa kapcsán, illetve általában a rangos középítkezések és a szerény bérházak viszonyában. Kétségtelen, hogy Szamosújvárhoz képest a többi örmény centrumban nem olyan élesek a kontrasztok, sem a barokk korszakban, sem később. Erzsébetváros nagytemplomának monumentalitása megkapó, de a polgári épületek díszessége meg sem közelíti Szamosújvárét. Díszesebb barokk kiképzést csak a Nemesek utcájában álló porták kaptak, ahol a telek egészét elfoglaló homlokzatok sorakoznak, körülbelül középre helyezett kapubejáróval. Ezen épületek utcaképi hatása megfelel a későbbi eklektikus beépítéseknek. Magán a piactéren jóval egyszerűbb, vidékes kép bontakozott ki, bár széles homlokzatú házak itt is álltak. A homlokzati díszek provinciálisak: jelzésszerű ablakkeretezés, lépcsőzetesen előugró párkány, az oromzaton rendszerint csak szellőzőablakok találhatók. A barokkra oly jellemző volutákkal díszes tetőoromzat elmarad, helyette félig kontyolt tető zárja le az épületet. A házak mellé helyezett kapuk a környező szász városokra és falvakra egyaránt jellemző egyszerű, vakolt kőkeretet kaptak. Sokkal inkább maga a kapuszárny az, amely diszitményhordozé, semmint maga a keret.
