Oldal 157 [157]
OCR
ISG " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN hiányoznak az utcaképi ábrázolások, de a tájat is belekomponálják a sziluettbe. A valóban városias jellegű örmény házakkal teli főutcáról készült korabeli fotográfiákon a teraszosan művelt hegyoldalak és a Kárpátok feltárulkozó erdőövezete éppolyan hangsúlyos, ha nem éppen hangsúlyosabb, mint maga az utca. Más képeken maga a táj a fő téma, s csak az előtérben jelenik meg a település, a faluhatárban csűrökkel. Bár azt is látni kell, hogy ez a fajta falusias látkép inkább a székely faluról, semmint az örmény kolóniáról szól. Az azonban figyelemreméltó, hogy a falusias látképekben szintén gazdag Gyergyószentmiklóson a képeslapok készítői nem törekedtek a vidéki idill ábrázolására. Mint ahogyan Erzsébetvárosban sem, ahol szintén az urbanitást, tehát a tájtól független utcaképeket emelték társadalmi sziluetté. Óhatatlanul felmerül a következtetés, hogy a 20. század elején már rangját vesztett város ezekkel az urbánus ábrázolásokkal is igyekezett pozicionálni magát, és elkerülni a faluvá válást. Iáj és város egyedül Szamosújváron olvadt egy sziluetté. Ez nem a város tényleges fekvéséből következett, hiszen máshol is voltak olyan kilátópontok, ahonnan a város és a táj harmóniáját hangsúlyozó sziluettek készülhettek volna. Erzsébetváros fekvése szinte teljesen megegyezik Szamosújváréval. A környező szelíd dombhátakról feltárulkozó völgyi település sziluettjének uralkodó eleme itt is az örmény nagytemplom, amelyhez szétszórtan csatlakoznak az állami intézmények épülettömbjei. A templom mögött itt is feltűnik a széles folyóvölgy, illetve a völgy túloldalán folytatódik a dombvidék. Mindez együtt szelíd medencejelleget kölcsönöz a település táji kôrnyezetének. Ugyanez a medencejelleg Gyergyészentmikléson és Csikszépvízen is felfedezhető, noha itt a szűk völgyfenék és a meredeken emelkedő hegyvidéki táj sokkal markánsabb és direktebb lezárást ad a horizontnak, mint a relatíve távoli dombkoszorúk. Összességében elmondható, hogy a hasonló természeti adottságok nem feltétlenül teremtettek hasonló társadalmi sziluettet. Miközben Csíkszépvízen az örmény házak hangsúlyozottan vidékies környezetben jelennek meg, addig a hasonló fekvésű Gyergyószentmiklóson a városi szövet dominanciája figyelhető meg. Úgyszintén különbözik Erzsébetváros és Szamosújvár kulturális sziluettje, holott mindkettő medenceszerűen széles völgyben fekszik, és közel azonos táji környezettel rendelkezik. A ténylegesen kevésbé urbanizált Erzsébetvárosban inkább az urbánus karaktert igyekeztek hangsúlyozni, tehát
