Oldal 152 [152]
OCR
8. Örmény városképek Összegzésként kísérletet teszünk a 20. század eleji örmény településkép vizuális összefüggéseinek értelmezésére. A módszer, illetve a megközelítés sajátossága az előző fejezetekhez képest abban rejlik, hogy az analitikus elemzés helyett a városépítészeti együttesek kapcsolatai kerülnek előtérbe.?" Az egyes objektumok és építészeti elemek (telekforma, háztípus) története helyett a települési örökség egészét kell megérteni. Azt a hatást, amelyet a városkép a benne mozgó szemlélőre gyakorol. A városkép körbejárható, illetve bejárható alkotás, és éppen ez a tulajdonsága az, amely különlegessé teszi. A 20. század eleji városképek értelmezésekor persze számolni kell azzal, hogy a korabeli élmény csak korlátozottan rekonstruálható, még akkoris, ha az örmény központok későbbi visszafogott növekedése, esetenként stagnálása miatt a térszerkezetek általános összefüggései máig fennmaradtak. Ilyen alapvető vonás mindenekelőtt a templomok hangsúlyainak fennmaradása, noha azt is látni kell, hogy a térélmény némelykor alapjaiban változott meg. A szamosújvári nagytemplom például, amely a századelőn még a kereskedőcsarnokok gyűrűjéből emelkedett a magasba, manapság már szabadon áll, még a barokk kerítést is eltávolították. Nem mellékes az sem, hogy a 21. század elején természetszerűleg másként használják az emberek a tereket, mint száz éve. Ráadásul az örmény központokban a lakosság összetétele is jelentősen megváltozott. Az örmény elem szinte teljesen eltűnt, vele együtt néha a városias polgárság is, főként Erzsébetvárosban és Csíkszépvízen.?" Mindebből következik, hogy számos, a századfordulón jelentős elem — például a korzó, a kávéházak, a korcsolyapálya, a kaszinó — mar nem része a városképnek. A városképek leírásakor ezért nem hagyatkozhattunk kizárólagosan a ma is megfigyelhető állapotokra, hanem a történeti képeslapok segítségével a lehetőségekhez mérten rekonstruálni kellett az eltűnt részleteket is. A történeti képeslapok Szamosújvár és Gyergyószentmiklós esetében különösen fontos 39 Máté Zsolt (20019: , A városszerkezet, mint műemlék." Falu, város, régió, 2001/6. 6—9. 3° Bévebben lasd: Veress Ilka: i. m.; Kali Kinga: i. m.
