Oldal 147 [147]
OCR
146 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN Noha alapvetően egy nagyvárosi házformáról van szó, a kisvárosi adaptáció során jelentős módosulások figyelhetők meg. Rendszerint nem építik teljesen körbe a telket, ami miatt világosabbak a lakások. Az építtetők általában maguk a háztulajdonosok, ami azzal jár, hogy a telekrendszer szinte érintetlenül marad, még telekösszevonásokra is ritkán kerül sor. A széles, 30—40 méter hosszú, egységes homlokzatok kivételesnek számítanak. A középületek hirtelen megjelenő monumentalitásával szemben a provinciális bérházépítészetre inkább a korábbi léptékek fokozatos nagyítása volt a jellemző. Az imént felsorolt általánosságok mellett lokális sajátosságok is megfigyelhetők. Szamosújvárra és Erzsébetvárosra egy meglehetősen moderált eklektika a jellemző, csekély helyi variabilitással. A sarkok tornyokkal való kiemelésén túl a homlokzat sematikusan egyszerű. A nagyvárosi minták mechanikus átvételére, illetve kicsinyítésére példa a szamosújvári hitelbank épülete (épült 1900 körül). A bérházépítkezésekben legaktívabb Gyergyószentmiklóson ezzel szemben igen változatos homlokzati megoldások születtek. A helyi jelleg már az eklektikán belül is érezhető, de a szecesszió megjelenésével teljesedik ki. A megmozgatott falfelületek, az ablakkiosztástól elszakadó, önálló architektúrába szerveződő homlokzati díszítmények, a kiugró erkélyek rendkívül élénk városképet rajzolnak elénk. Úgy tűnhet, hogy az erőteljes díszítőkedv, amely a 18. századi Szamosújvárt jellemezte, a századfordulón Gyergyószentmiklósnak lett a sajátja. Ebben a virágzásban az örmény származású polgári családok rendkívül fontos szerepet játszottak. A főtér két legjellemzőbb épületének, a Novák-háznak, az egykori gyógyszertárnak, ma polgármesteri hívatalnak és a Vákár-háznak is örmény volt az építtetője." S hogy mégsem beszélünk ennek kapcsán örmény szecesszióról, annak az oka az, hogy ezek az épületek éppen magyarosságukkal kívántak kitűnni környezetükből, szinte túlhangsúlyozva a nemzeti elkötelezettséget. »8 Vákár Tibor (2013): „»Örmeny« Epiteszet Gyergyöszentmiklöson.” Erdelyi Örmeny Gyökerek, 2013/äprilis. 22-24.; Vofkori György: i. m.
