Oldal 144 [144]
OCR
7. Épületek e 143 örmény kolóniák jobbára földszintes házakat építettek, feltételezhető, hogy a szintén földszintes népi építészet számára közvetlenebbül hasznosítható mintát jelentettek, mint a városok emeletes polgárházai.?" Erre utalhat például, hogy a Szamosújvár környéki Mezőség parasztházai a 19. századig zömmel kéthelyiségesek voltak, majd (részben legalábbis) az örmény házak hatására egészültek ki újabb helyiséggel. Ezzel pedig az épület tengelyében elhelyezkedő pitvar (az örmény ház átriumának megfelelően) vált az új alaprajz centrumává. A később megjelenő kéttraktusos nagygazda-házaknál ugyancsak ráismerhetünk a jó másfél évszázaddal korábbi örmény polgárházakra.? Természetesen túlzás lenne a háromhelyiséges, illetve a kéttraktusos parasztházat egyedül az örménység hatásának betudni. Annál is inkább, mert nem etnikai jellegzetességről, hanem egy általános polgárosodó tendenciáról van szó.?3 Ebben a polgárosodási folyamatban ugyanakkor az örménység megelőzte a vele egy településen élő népcsoportokat. A kölcsönhatások logikai ívében tehát az örménység a nemesi és polgári építészeti formák korai átvételével és továbbgondolásával (például az épület befordítása) tűnt ki. Az örménységnek a 18-19. századi városias építkezése, mint közvetlen közelben megtapasztalható mintázat, később erőteljes hatást gyakorolt a népi építészet modernizációjára is. Ami azonban a falu számára a 19. század végéig korszerűnek tűnt, az a századforduló gyors urbanizációs környezetében már kevésbé impozáns örökségként jelentkezett. Dacára az armenizmus szamosújvári fellángolásának, az örmény barokk városképet a korszak szellemi vezetői nem sokra értékelték. Szongott Kristóf büszkéséggel jegyzi fel, hogy tanácsára bontották le a 19. század eleji polgárváros talán legfontosabb emlékét, a városházát. 2... )1893-ban e munka írójának indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a tanácsot kiköltözteti (...) a basadozó épületet pedig lerontatta. Mai szemmel szinte érthetetlen, hogy a történelemért amúgy lelkesedő korszellem milyen könnyedén vált meg a történelmet hordozó városszövettől, ja Furu Árpád:i. m. 32 Gilyén Nándor: i. m. 50. #3 Balassa M. Iván (1989): , A magyarországi németek népi építkezéséről." Ház és Ember, 1995. 31—49., 74 Szongott Kristóf 1901: 1. 224.
