Oldal 143 [143]
OCR
I42 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN tőanyag-váltás zajlott le.”° Az 1910-es statisztikai adatok és a helyszíni bejárás alapján elmondható, hogy az örménynek, illetve részben örménynek nevezhető központi részeken szinte kizárólag kőházak álltak. Nem úgy Csíkszépvízen, ahol mindössze harminc kőházat írtak össze. Mindez messze felülmúlja ugyan a környező falvak átlagát, ám nem fedi le az örménynek nevezhető két utcát sem. Boltozattal fedett helyiségeket a csíkszépvízi örmények csak a 19. század közepétől kezdtek építeni (például a Száva-ház, a kémény felirata szerint 1848), de ekkor is csak néhány házról beszélhetünk. Az örmény tulajdonban lévő üzlethelyiségek java része síkfödémes maradt, nem egyszer a fafalazatot is megtartva. A 19. század végének urbanizációs hullámában ugyan gyorsan elterjedtek az eklektikus vakolat-architektúrák, de az építőanyag-váltás még ekkor sem volt teljes. Számtalan, a vakolat miatt kőháznak ható épület valójában fafalazatú maradt. Láthattuk, hogy az örmény ház Szamosújváron is többféle típust takart, a többi kolóniában pedig egészen eltérő megoldásokkal találkozhatunk. Formai szempontból közelítve tehát aligha beszélhetünk , tipikus" örmény házról. Van azonban néhány olyan építészeti elv, illetve a történeti szituációból fakadó sajátosság, ami közös jelleget biztosít az örmény épületeknek. Ilyen mindenekelőtt a kereskedőház, mint jellegzetes, a település többi lakóházától eltérő örmény épülettípus. A kereskedők komoly tárolókapacitást igényeltek, ami tágas pincéket és padlástereket eredményezett. Az örmény kereskedőház mérete ily módon a környéken szokásos léptékeket jelentősen meghaladta. Úgyszintén közös jellegzetesség az építőanyag, amely még a favidékeken is a követ preferálta, vagy idővel erre tért át. Harmadik közös vonás a 18-19. századi virágkor, amiből az örmény házak jellegzetes barokk, illetve kisebb részben klasszicizáló arculata következik. A barokk hatása a boltozatok gyakori alkalmazása mellett a díszítőkedvre is kiterjedt. Szamosújvár ezen a téren egyedülálló teljesítményt nyújtott, de Gyergyószentmiklós egyszerű parasztbarokk homlokzatai is élesen elütöttek a székely házak vakolatlan gerendafalaitól. Az örménység egyben közvetítő szerepet töltött be a nagy építészeti stílus(ok) és a környék népi építészete között. Ma még jobbára feltáratlan a kapcsolat, amely az örmény barokk lakóház és a háromhelyiséges parasztházak elterjedése között sejthető. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy az #° KSH 1910.
