Oldal 141 [141]
OCR
140 + ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN egyéb lehetőség hiányában felfelé bővültek, azaz emeletet kaptak. Ez a házforma Erzsébetvárosban sem ritka, ugyanakkor leginkább Gyergyószentmiklósra jellemző. Itt az örmény ház valójában ezt a típust jelenti. A székely településeken, ahol az örmények a 18. században nem vásárolhattak földet, legfeljebb házhelyeket, behatároltak voltak a házfejlődés lehetőségei is.37 Mivel a székelyek házai a telek belsején álltak, az utcai részt bérbe tudták adni az örmény kereskedőknek. Feltehető, hogy eleinte csupán valamilyen fa elárusító helyek létesültek, de az 1800-as évek fordulóján már kőből épült boltozott üzlethelyiségek is voltak." A székelyföldi örmény ház magja tehát a boltozott üzlethelyiség, ami mögé, mellé vagy fölé helyezték el később a lakóhelyiségeket. A hozzáépítések Erzsébetváros és Szamosújvár házfejlődésében is kimutathatóak, de ott egy alaptípus bővítését szolgálták. A székelyföldi kolóniákban azonban hozzátoldás (addíció) hozta létre magát az alapformát is (bolthoz toldott lakószobák). A szűk telkek miatt a terjeszkedés vertikális irányban volt a legegyszerűbb, előbb a padlástér átalakítása, majd az emeletráépítés révén." Ez a rendkívül keskeny, eredetileg egy-másfél helyiségnyi mélységű, emiatt szinte toronyszerű épületforma merő ellentéte a szétterülő szamosújvári örmény háznak. Az emeletes házak igen erőteljesen befolyásolták Gyergyószentmiklós településképét, noha a parasztházakhoz viszonyítva számuk nem volt jelentős, és csupán egy szűk területen, a templom melletti, rendezetlen telekviszonyú részeken koncentrálódtak. Ám még itt sem voltak kizárólagosak, mivel a telkek rendezésével, összevonásával lehetőség nyílt a horizontális bővítésekre is. A horizontális bővítések révén megjelentek a telek két szélén egymással párhuzamos, illetve egymásra merőleges („L” alakü) telekbeepitesek is. A templomtól keletre, ahol már nem találjuk nyomát a telkek keresztirányú megosztásának, jobbára ilyen házakat látunk. Ezek az épületek jellemzően a 19. század második feléhez köthetők. Kettő, #7 Tarisznyás Márton: i. m. 229. "5 Megemlíthető, hogy a magyar nyelvben az építészeti műszóból, a boltozásból eredeztethető a bolt, mint , elárusító hely? szó is. Tótfalusi István (2001): Magyar etimológiai nagyszótár, Budapest. http://www.szokincshalo.hu/szotar/? (2018. 03. 03.) "9 Itt megint csak hangsúlyoznunk kell, hogy a sajátosság nem jelent kizárólagosságot. Más társadalmi kontextusban, pl. a falusi eredetű bortermelő mezővárosokban (legismertebb Tokaj-Hegyalja) a telekforma és a növekvő raktározási, kereskedelmi igény találkozása hasonló megoldást eredményezett. Kecskés Péter (1989): A mezővárosi lakóházak alaprajzi típusai Észak-Magyarországon. In Cseri Miklós (szerk.): Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében, Miskolc, 231—268.
