Oldal 140 [140]
OCR
7. Épületek e 139 Szamosújváron a nemesi és a polgári építészet keveredett egymással, amit bonyolít a későbbi toldások, hozzáépítések és átépítések sora. Gyakori például, hogy a háznak csak az első vagy csak a középső helyiségei boltozottak, ami arra is utalhat, hogy az épületek nem egyszerre, nem egységes terv szerint nyerték el formájukat. Van rá példa, hogy egy kúria típusú házhoz később egy szoba-konyha-kamra alaprajzú hosszúházat csatlakoztattak. A sokféle variánst látva el kell vetnünk a feltételezést, miszerint a város egységes építészeti program eredményeként, típusházakból épült volna fel. A változatos alaprajzi rendszereket azonban az utca felé egységbe fogta a széles, barokkos oromzat, amely persze részleteiben megint csak házról-házra változó kialakítást kapott. A széles oromzat mintaként hatott Erzsébetvárosra is, ahol sajátos módon valósították azt meg. A főtér parcelláit a telek mindkét szélén hosszúházakkal építették be. Az épületeket azonban nem az udvaron át kötötték össze egymással, mint az máshol általános volt, hanem a telekhatáron álló két szomszédos (tehát a másik telken álló) épület kapott közös tetőt. Ez a meglehetősen szokatlan megoldás lehetővé tette, hogy az egytraktusos házak kifelé kéttraktusosnak hassanak, és a szamosújvárihoz fogható széles oromzat jöjjön létre. Itt már a , másolat másolatával" van dolgunk, hiszen maga a vidéki kúriaépítészetet adaptáló szamosújvári barokk házoromzat utánzása lehetett a cél." Ugyanakkor a Nemecsek utcájában, ahol neve okán a leginkább adekvát lett volna a nemesi eredetű szamosújvári átriumos házalaprajz, jellemzően nem ilyen házakat, hanem az utcával párhuzamos beépítéseket találunk, tekintélyes manzárd tetővel, amelyhez egy szerényebb udvari szárny csatlakozik.5 Ám ha eltérőek is az alaprajzok, a két városban mégiscsak közös vonás, hogy az épületek viszonylag nagy alapterületűek, ami felett tágas padlás volt kialakítható." Az is egyértelmű, hogy a mintaadó Szamosújvár volt, amihez Erzsébetváros csupán külsőségeiben alkalmazkodott. Sokszor még külsőségeiben sem, és meghagyták a keskeny, kétablakos utcafrontot (tehát nem vonták össze a fedélszéket a szomszédos épülettel). Ezek a keskeny telken álló kisebb házak 34 A teljes képhez hozzátartozik, hogy ha nem is ilyen nagy számban, de például a szász Medgyesen sem volt ismeretlen a közös tető, ami árnyalja a forma etnikai eredetét. 35 Ávedik szerint itt álltak Erzsébetváros első örmény kőházai, máshol, így a főtéren is, csak a 18. század második harmadától kezdtek elterjedni a módosabb épületek. Ávedik Lukács: i. m. 65. u6 Az átriumos ház jelenlétét jelen kutatásban Erzsébetvárosban nem sikerült kimutatni, a kérdést azonban korai lenne lezárni, hiszen több olyan házba sem sikerült bejutni, amelyeknek az utcai frontja ilyen épületet sejtet.
