Page 132 [132]
OCR
7. Épületek + 131 szigorú geometriával, középen timpanonnal záródó oszlopsorral. A korabeli múzeumokra emlékeztető megoldást némileg aránytalanná teszi, hogy az oszlopsor nem a főbejárat maga, hanem csupán egy homlokzati diszitmeny.’” Alpár épületeire általában is jellemző a történeti építészeti formák szabad használata. Az eklektikának ez a szinte virtuóz, nagyvárosias alkalmazása egy darab Budapestet hozott a városképbe; olyan fővárosias léptéket, amelyhez a következő évtizedekben sem tudott felnőni a város, noha épültek eklektikus bérházak. Sikeresebben integrálta a városképbe gimnáziumát Gyergyószentmiklós. Az 1915-ben átadott, szintén fővárosi léptékeket idéző épület egy már kialakult századfordulós városépítészeti együttes impozáns lezárása lett. Nem mellékes különbség az sem, hogy itt a város arculatához, helyi szellemiségéhez igazodó alkotást sikerült létrehozni, inmár nem annyira az eklektika, mint inkább a magyaros szecesszió jegyében. ,4 Salamon Ernő Gimnázium épülete jól illeszkedik a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium által a XX. század első évtizedeiben kidolgozott iskolaépítészeti programba, mely azt tűzte ki célul, hogy a felépítendő iskolaépület a környék építészeti bagyományát magába olvasztva az adott tájegység építészeti környezetéhez illesz2308 kedjen. Miközben tehát az alig másfél évtizeddel korábbi szamosújvári gimnázium a maga monumentális, de helyfüggetlen építészetével alig befolyásolta a városkép etnikai karakterét, a , székelyes", magas hajlásszögű tetőket alkalmazó gyergyószentmiklósi épület egy új városkép megkoronázása lett. A nemzeti szecessziónak ez az erőteljes megjelenése, amely nemcsak a gimnáziumot, hanem a korabeli lakóházakat is áthatotta, olyan markáns változást hozott a város arculatában, amelynek árnyékában az örmények történeti építészete egy letűnt korszak epizódjának tűnhetett. 107 Alpár Ignác egyik leghíresebb munkáján, a budapesti Anker-házon ugyancsak az oszlopsor emeletre helyezésével találkozunk. 108 Pál Emese 2010.
