Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000027/0000

Örmény városépítészet Erdélyben

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Szerző
Tamáska Máté
Cím (EN)
Armenian Townscapes in Transylvania
Tudományterület
Művészet- és építészettörténet / History of art and architecture (13047)
Sorozat
Studia Armenologica Hungarica
Tudományos besorolás
monográfia
022_000027/0127
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 128 [128]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000027/0127

OCR

7. Épületek e I27 a középkori gótikus városszövetet idézik, ahol a házak sűrű erdejéből minden átmenet nélkül emelkedik ki a magasba törő templom.?? Ha tehát környezetével együtt szemléljük az örmény barokk szakrális építészetét, úgy még itt is felsejlenek a középkori hagyományok, igaz, messze nem olyan erőteljesen és szembeötlően, mint a 18. század elején. 7.2. Középületek A szakrális építészet és a középületek viszonya önmagában is sokat elárul a helyi társadalomról. Az, hogy a főtéri templomok tereit a 18-19. században közösségi épületek, vásárcsarnokok, városházák tagolták, kifejezi az örmény barokk polgárias jelleget.””* A reprezentativitásnak és a célszerűségnek ez a keveredése figyelemreméltó sajátossága az örmény városképeknek. Van azonban egyéb olvasata is a középületeknek, nevezetesen azok időbeni rétegzettsége és azzal összefüggésben a léptékek változása. Miközben a 19. század közepéig a templomok méretüknél fogva uralták a városi tereket, a középületek pedig követték a polgári lakóházak léptékét, addig a következő bő fél évszázadban elsőként a kaszárnyák, majd az iskolák, az igazgatási és abüntetés-végrehajtási intézetek egyre nagyobbakká váltak. Itt persze megint csak nem kizárólagosan az örmény városokra jellemző folyamatról van szó, ám az épületek szemiotikájában mégiscsak felsejlik az örmény integráció egy-egy lépcsőfoka. Míg ugyanis a 19. század közepéig a közösség identitásának hordozója az egyházszervezet volt, addig a század második felének látványos építkezései az államalkotó nemzethez való lojalitást fejezték ki. Másként fogalmazva: a templomok monumentalitása helyébe a középületek monumentalitása lépett. S hogy ez a váltás más kisebbségek életében nem volt automatikus, azt éppen a szamosújvári görög katolikus székesegyház épülete példázza, amely 1905-ben épült, és a bő évszázaddal korábbi örmény nagytemplom ambiciózus méreteit idézi." "93 A középkori és a barokk térszervezésről lásd bővebben: Pogány Frigyes: i. m. 25., 93. "94 A tipikus rezidenciális barokk városok esetében ugyanis a főtéren legfeljebb egy-egy szobor vagy lépcsősor kapott helyet, ami szerves egységet alkotott a templom építészeti koncepciójával (pl. Eger, Szombathely). Pogány Frigyes: i. m. 149. "95 Sóvágó János-Miklósi-Sikes Csaba: i. m.

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1867 px
Kép magassága
2670 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
1.08 MB
Permalinkből jpg
022_000027/0127.jpg
Permalinkből OCR
022_000027/0127.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde