Seite 127 [127]
OCR
126 « ÖRMENY VAROSEPITESZET ERDELYBEN Miközben a korábban tárgyalt első korszak örmény templomainak építőmestereit nem ismerjük, a szamosújvári és az erzsébetvárosi nagytemplomok a korszak legkeresettebb mestereinek a keze nyomát viselik. Erzsébetváros nagytemplomának munkálatait a prágai születésű, de Kolozsváron működő Gindtner (Kinther) Ferenc irányította, aki mellett szintén kolozsvári illetőségű ácsok és kőművesek dolgoztak." A szamosújvári mesterkör ennél is tágabb földrajzi teret fed le. A nevek közül talán az építés befejezőjét, Jung Józsefet érdemes megemlítenünk, aki a klasszicista Pest egyik legnagyobb hatású építőmestere volt. Ő császári ajánlásra került Szamosújvárra, mint ahogyan a korábbi mestereket is a bécsi irányítású Gubernium (erdelyi fökormänyzösäg) küldte Szamosújvárra. B. Nagy Margit véleménye szerint a szamosújvári nagytemplom alapkoncepciója éppúgy, mint a befejezése, Erdélyen kívüli, leginkább magyarországi, illetve bécsi hatásokról árulkodik." Az építtetője is külföldi volt a harmadik jelentős barokk emléknek, az erzsébetvárosi mechitarista szerzetesrend Szent Péter és Pál-templomának, amely a felirat szerint 1795-re készült el. Az Erdélyben szokatlanul mozgalmas főhomlokzat annál inkább meglepő," mivel a vele egy időben készült Erzsébet-templom főhomlokzata éppen síkszerűségével tűnik ki.?? A Szent Péter és Pál-templom elé önálló elemként egy hatoszlopos kapubejárat is került, amely a homlokzatot teljesen elfedi. Ez a szoborszerű alkotás, amely a barokk díszkutak architektúráját idézi, nem érvényesül kellőképpen, mivel az épületet egy háztelek helyén húzták fel, anélkül, hogy a rálátásról és a perspektíváról egy tér kialakításával gondoskodtak volna. Általában is elmondható, hogy nemcsak a mechitarista templom előtt hiányzott a rálátást biztosító tér, de részben a két nagytemplomnál is. A barokkra jellemző színpadias kompozíció, amely széles rálátási szöget biztosít az épületre, nem egyszer hatásfokozó elemekkel, például lépcsősorokkal emelve az épület ünnepélyességet, csak szerény mértékben volt jellemző Szamosújvárra és Erzsébetvárosra. A főterek közepét elfoglaló vásárcsarnokok, illetve Szamosújváron a városháza, a templomhoz szorosan hozzáépített bolthelyiségek és a környező lakóházak inkább 289 Uo. 301. 299 Uo. 213. » Postavaru, lozefina: i. m. 243.; Kovacs Balint (2012): , Az erzsébetvárosi örmény könyvtár." Erdélyi Múzeum, 2012/2. 72. "9 Nagy Gergely Domonkos: i. m.
