Oldal 126 [126]
OCR
7. Épületek + 125 nek központjaival ápolt szoros kapcsolatot, ide értve nem csupán az örökös tartományok barokk emlékeit vagy a királyi Magyarországot (pl. Kalocsa), de az erdélyi , protestáns" városokat (pl. Kolozsvár) is, ahol jellemzően a jezsuiták hozták be az érett barokk formákat. A korábbi korszak örmény templomaival összevetve azonban nem annyira a művészeti forma, hanem a végletekig fokozott méretek feltűnőek. Főként a szamosújvárira igaz, hogy a léptékekből fakadó monumentalitás mellett az egyéb művészeti értékek mintha háttérbe szorultak volna. Minderre már a kortársak is felfigyeltek, majd a későbbi művészettörténeti értékeléseknek is központi mondanivalója maradt: , Éppen most fejeztek be ott egy megfelelő templomot. (...) Érdekessége csak annyi, kívül világoszóld és halvány rózsaszínűre festették. Ez a két érdekes és összevegyített szín úgy látszik, nagyon elragadja azokat, akik szeretik a tarka épületeket. "5 , Erdély legnagyobb barokk temploma, inkább méretével, mint finomságával hat.” , Már a templomra vetett első pillantás meggyőz arról, hogy epitestörtenete meglehetésen hányatott lebetett. A hajó és a homlokzat között ugyanis elég nagy stílusbeli eltérés figyelhető meg, de a részletes vizsgálódás során az is kiderül, hogy a stílusegység körül másbol is bajok vannak. ?"7 B. Nagy Margit imént idézett tanulmányában kifejti, hogy a főhomlokzat keveréke az egytornyos és a kéttornyos típusnak. Az ívelt alaprajzra helyezett középső nagytorony az előbbi, a széleken található kisebb tornyok és erkélyek az utóbbi megoldás felé tett lépések. Ám nemcsak a kétféle barokk templomforma keveredik az épületen, hanem - a közel fél évszázadon át húzódó építkezés jóvoltából — a klasszicizmus formakincse is rányomta a bélyegét az összképre, úgymint , 4 függőgyámos párkány, a kötényes ablakok, a mélyített és kiemelkedő faltüikrök""" "ss de Gerando, Auguste (1845). Közli György Zsigmond (1905): Nébány külföldi utazó Szolnok-Doboka megyében, Dés. #86 Entz Géza: i. m. 216. 7 B. Nagy Margit 1970: 211. 258 Uo. 222.
