Oldal 125 [125]
OCR
124 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN san helyi logikát megjelenítő beépítés ily módon az örmények kezében az eredetitől némileg eltérő tartalmat nyert." Az imént elmondottak nagyvonalakban érvényesek Csíkszépvíz templomára is, amely a gyergyószentmiklósihoz hasonló módon a település szélén, falakkal körbevéve, a székely szokásokhoz alkalmazkodva épült fel. A templomon magán azonban sokkal kevésbé érezni a középkori építőhagyomány vitalitását. Ennek oka, hogy az épület átmenetet képez a következő korszakba. Építési ideje is viszonylag kései, 1762—85 közé esik. Elsőként a szentély, majd a hajó készült el, legvégül a torony, amely egy korábban már álló, kisebb deszkatornyot váltott ki. 1846-ban újabb bővítésre került sor, valószínűleg ekkor toldották a hajóhoz a déli kápolnát."? A templomépítés tehát egy hosszú, évszázadon át tartó munka volt, mely egyre inkább belefolyt az érett barokk korszakba. A csíkszépvízi templom szentélye nem szögletes, hanem lekerekített, nincsenek támfalak sem. A lizénák, de főként az ovális ablakkeretek játékosan megmozgatják a falsíkokat. Az érett barokk még inkább szembeöltő a temetőkert falánál 1820-ban épült Szent Anna-kápolna és a mellette lévő ravatalozó esetében. Az oromzat vonalát oldó voluták, a szoborfülke és a vakolatdísz enyhe íve érett barokk ízlésre utalnak. Noha az örmények és a barokk kapcsán elsőként Szamosújvár hatását gyaníthatnánk, egyáltalán nem biztos, hogy erről volt szó. A 19. század elején-közepén ugyanis Székelyföld egészét áthatotta már a barokk szellemiség. A közvetlen átvétel annál is inkább kérdéses, mivel Szamosújvár és Erzsébetváros barokk templomépítészete egészen sajátos az erdélyi barokk építészeten belül. Sajátosságuk abból következik, hogy nem a környék feladataira szakosodott mesterek tervezték és építették fel azokat." Az örmény templomok e második generációja az Osztrák Birodalom rekatolizációs művészeté"81 A diaszpóra jellegű kereskedő kisebbségek általában is ragaszkodtak a kerítettséghez, még olyan területeken is, ahol a többség nem így építkezett, vagy legalábbis fokozatosan elhagyta ezt a szokást. Példaként említhetők a szerbek Duna menti kolóniái Pesten, Pomázon vagy Szentendrén. "52 Bogos Mária: i. m. "83 Annak, hogy a periférikus helyzetű Székelyföldön a barokk ily mély gyökeret tudott ereszteni, elsősorban az osztrák közigazgatás, a határőrvidék megszervezése volt a közvetlen oka. Az osztrák hivatali építészet ily módon erőteljesebben érvényesült itt a periférián, mint a Maros és a Kis-Küküllő menti belső vidékeken (Kós Károly 1986: 396). Ebben az átvételben egyébiránt ugyanazt a logikát fedezhetjük fel, mint az örmény barokkban. Impulzusait mindkettő közvetlenül Bécstől kapta, noha az egyik inkább az ornamentikára koncentrált, míg a székely barokkban több a katonás célszerűség és puritanizmus. "4 B. Nagy Margit 1983: 36.; Entz Géza: i. m. 228.
