OCR
7. Épületek e 123 , Nem egy (templom) valóságos erődöt képez: Illyefalva, Zabola roppant magasságú falait.”” A örmények gyergyószentmiklósi , erődítése" azonban csak formai utánzat. A kerek tornyok látványosak, de katonailag erőtlenek. Van szerző, aki szerint a bástyák régebbiek, mint az örmény templom, és az eredeti temetőt , védték" .?77 Ez a kérdés nem tisztázott. Mindenesetre a Garda Dezső közölte székely-örmény szerződések egyike sem említ tornyokat, csupán kápolnát." Garda ugyanitt részletesen bemutatja a templomkert kialakulásának többlépcsős folyamatát is. Társadalomtörténeti értelemben másodlagos kérdés, hogy a tornyokat készen?" kaptäk-e az örmények, vagy maguk építtették-e. Sokkal fontosabbak azok a társadalmi tartalmak, amelyek az anakronisztikusnak nevezhető forma mögött felsejlenek. ,4 barokk stílusú örmény templom igen kis területen feküdt. Az egybázközség azonban e terület bővítésére törekedett, főleg azért mert a székelyföldi vártemplomok mintájára, templomkertet akartak létrehozni." Az egész templom, illetve a templomkert hangsúlyozottan székelyföldi atmoszférát áraszt. Bierbauer már idézett tanulmányában a székelyföldi templomok négy fő jellegzetességéről ír, amelyek mindegyike fellelhető a gyergyói építményen. Ilyen a szerkezetileg különálló torony a hajó oromzata előtt, a bejárat elé toldott előcsarnok, a vakolt felületképzés és főként a kerítés." Az erődtemplom szimbolikus átvétele egyszerre hangsúlyozta a helyi értékek átvételét és a kisebbség védekező mechanizmusait. A kerített templom élesen elválik a környezetétől, az utca felől az épület a valós méreteinél kisebbnek hat, a falakon belül pedig létrehozható egy saját örmény világ, saját szimbólumokkal és szokásokkal, akárha egy kolostor lenne. Az egyénként tipiku76 Bierbauer Virgil (1986): A Székelyföld templomairól. In Sas Péter 1986: 425. 77 Zárug Lukács (1937): , A xkétszázévesx gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom." Pásztortúz, 1937/18. 342. 73° Garda Dezsö 2007: 58-86. 279 Uo. 75. 50 Bierbauer Virgil: i. m. 424.