Page 122 [122]
OCR
7. Epiiletek “121 válhatott. Az örmény templomok első generációja tökéletesen belesimul ebbe a hagyományba. A szamosújvári Salamon-templom gótikus kapuját Bálványosvárról hozattak at az 6rmények.* Ez önmagában még értékelhető lenne úgy is, mint egy helybeli gyökerek nélküli népesség legitimációs igyekezete, a hely történeti múltjának tudatos felvállalása. Ám ennél is többet mond maga az épület, amelynek belső terében a keskeny, majdhogynem összeérő barokk fiókdongák végül egy gótikus tér képzetét keltik."7" A nyolcszöggel záródó, támpillérekkel megerősített szentély statikai megoldása pedig a középkori templomokra emlékeztető építőtudás bizonyítéka. Az épület amúgy a barokk végtelenül leegyszerűsített változata. A homlokzatokon alig vannak tagozatok, a tömegforma tömör, házszerű, a legegyszerűbb falusi templomokat idézi. A monumentalitást a forma hordozza: a házak fölé magasodó hajó és a meredek tetőszerkezet. Mindez megint csak az erdélyi gótika tömbszerű térképzésére emlékeztet. A torony az épülettől elválik, ami statikailag egyszerűbb megoldás, mintha a falazatra helyezték volna rá. A torony amúgy sem árulkodik olyan tudásról, amit a környékbeli mesterek ne ismerhettek volna. A ház tömegformájának egyszerű felnagyítása, a középkorból örökölt, de a barokkal keveredő építőtechnikák még inkább szembeötlőek Erzsébetvárosban és Gyergyószentmiklóson. Az erzsébetvárosi ótemplomról fennmaradt fénykép tanúsága szerint egy jellegzetes késő gótikus erdélyi templomról beszélhetünk, meredeken emelkedő, kontyolt fedélszékkel, kicsiny ablaknyíläsokkal tagolt falfelitletekkel.*7” Tömegformája a falusi gótikát idézi, sokkal inkább, mint a jóval régebbi, a 16. században emelt , magyar templomé", amely a vár szomszédságában allt 1918-ig.”” Gyergyószentmiklós sajátossága az iménti helyszínekkel szemben, hogy székely lakossága mindvégig katolikus maradt, ami nagyban segítette a barokk térnyerését. Míg Szamosújváron és Erzsébetvárosban az uniált örmény katolikus egyház képviselte a római egyházat és vele az ellenreformációt, illetve annak művészetét, a barokkot, addig Székelyföldön az örmények ilyen szere"69 B. Nagy Margit 1983: 29. 79 A barokk és a gótika közös jellemzőire, az oltárhoz vezető hosszanti tér kompozíciós elvére Szentkirályi Zoltán építészettörténeti munkájában találunk részletesebb leírást. Szentkirályi Zoltán (1980): Az építészet világtörténete, Budapest, II. kötet, 244. 27 Avedik Lukacs: i. m. 79. > Uo.
