Oldal 121 [121]
OCR
120 « ÖRMENY VÄROSEPITESZET ERDELYBEN első templomoknál megfigyelhető a középkori reliktumok keveredése a lassan tért hódító, vidékies barokkal. Visszafogott léptékek, egyszerű, díszítmény nélküli felületek jellemzik ezt a korszakot. A második hullámban épült templomok végképp elszakadnak a temetőktől, és egyre inkább kilépnek a városi élet tereire. A 18. század közepétől megjelenő templomépítészetre az előző korszakkal ellenétben a felfokozott monumentalitás és a túláradó díszítettség a jellemző. Ugyanakkor az érett barokknak, illetve kora klasszicizmusnak ezzel a virágzásával az erdélyi örmény szakrális építészet le is zárult. A 19. század második felében jellemzően a más felekezetűek építkeznek, jelentősen megváltoztatva ezzel a városképek vertikális sziluettjét (lásd bővebben az Örmény városképek című fejezetet). A 18. század vidékies barokkját képviseli a szamosújvári Salamon-templom (1724), a gyergyöszentmiklösi örmeny templom (1734), az erzsebetvärosi Alsótemplom (később evangélikus templom, 1777), illetve negyedikként említhetnénk a lebontott erzsébetvárosi ótemplomot (1725)."" Közös jellemzőjük a visszahúzódó, zárványszerű elhelyezkedés, a szolid méretek, valamint a helyi erdélyi építőhagyományok átvétele. Erdélyre, mint Európa periférikus helyzetű építészeti régiójára az építészeti stílusok leegyszerűsödése és egymásra rétegződése általában is jellemző volt: )...A stílus heve, mire az erdélyi klíma érinti, lehűl, józanabb hangokat üt meg (...) a falak tömege nem lazul fel, a voluták szerényebben kanyarognak, a fülkesorok beljebb huzodnak s az ovalablak pupillaja összeszükül, mintha löres volna csupan.”” „(a barokk) minel keletebbre jött, annal szimplabb lett. Esannal inkabb összefonódott a korábbi stílusokkal, melyek akkor már népi mesterek keze nyomán mindenütt elterjedtek. (...) Lassú átmenetben ötvöződnek a stílusok." A 18. századi erdélyi építőóhagyományban a gótika éppúgy jelen volt, mint ahogyan a reneszánsz vagy a lassan beszivárgó barokk, de mindegyik olyannyira leegyszerűsödve, hogy végül az épület stílusbeli behatárolása is kérdésessé 266 Bővebben lásd: Pál Emese (2015): Örmény katolikus templomi berendezések Erdélyben, Kolozsvár. 267 Bird Jozsef: i. m. 118. 268 A legszebb élet, anit magamnak el tudtam képzelni" - Benkő Samu beszélgetései Kós Károllyal. Bukarest, 1978.
