Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000027/0000

Örmény városépítészet Erdélyben

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Szerző
Tamáska Máté
Cím (EN)
Armenian Townscapes in Transylvania
Tudományterület
Művészet- és építészettörténet / History of art and architecture (13047)
Sorozat
Studia Armenologica Hungarica
Tudományos besorolás
monográfia
022_000027/0119
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 120 [120]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000027/0119

OCR

7. Épületek + 119 „A templomot tegläs kôkerités övezi. Kertjében Szent Anna tiszteletére szentelt kis kápolna áll, amelyet Száva Antal építtetett 1830-ban. Közvetlen szomszédságában van az 1820-ban építtetett ravatalozó belyiség. A ravatalozótól jobbra a kőkerítésen még mindig jól látható annak a kapunak a belye, amely az egykori temetőbe vezetett. A régi temető felszínre hozott síremlékei annyira le voltak süllyedve, hogy felettük az egykori barangozói lakásban lakók zöldséget termesztettek. ?" Szamosújváron a főtéri temetőt már a 19. század elején átköltöztették mai helyére. A kisebb cintermek, így a mai ortodox kistemplom melletti és a Salamon-templom körüli azonban még jó ideig használatban maradtak, utóbbi egészen 1863-ig."? A Salamon-temploméhoz hasonlóan az erzsébetvárosi ótemplom temetkezési helye is azért maradhatott fenn viszonylag hosszú ideig, mert a városközponton kívül feküdt. Az ótemplom 20. század eleji bontásakor azonban a régi temetőt is felszámolták. Önmagában nem nevezethető etnikai specifikumnak, hogy az örmény temetők helye változott a városon belül, hiszen ebben a korban általános volt a halottak kiköltöztetése az élő városból. Ami azonban sokat elárul az örmény identitásról, hogy bár nemzetiségként beolvadtak a magyarságba, egyházi vonatkozásban megmaradó különállásuknak megfelelően még a 19. század végi temetőnyitásokkor is külön hely illette meg a római katolikusokat és az uniált örmény katolikusokat. Ekkor már általános, hogy a templom és a temetkezés térben élesen elválik egymástól. Ám, mint fentebb írtuk, az örmény kolóniák kialakulásának idején, amikor valamennyi templom, illetve azok kertjei egyben temetkezési helyek is voltak. , Meggyökeresedett szokása a népeknek, hogy abová elhunytjaikat temették, azt a helyet kápolna vagy templom építése által a közönséges területek közül kivegyék. "5 Az örménység első szakrális építészeti emlékeit, a kápolnákat is a temetőkben találjuk. Ezeket a kápolnákat csak az 1720-as évek után kezdik felváltani a városszerkezetben is hangsúlyosabb helyet elfoglaló plébániatemplomok. Az * Uo. "62 Balázs-Bécsi Attila: i. m. 116. "63 Gecséné Tar Imola (2012): Történeti temetők Magyarországon. PhD disszertáció, Budapest, 24. 24 Uo. 14. 26 Avedik Lukacs: i. m. 79.

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1867 px
Kép magassága
2670 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
1.06 MB
Permalinkből jpg
022_000027/0119.jpg
Permalinkből OCR
022_000027/0119.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde