Oldal 114 [114]
OCR
6. A településszerkezet e II3 szűnt. Az új út mellett kapott helyet Csíkszépvíz máig legnagyobb épülete, a századfordulót idéző emeletes elemi iskola. Csíkszépvíz mindezen változások eredményeként többcentrumú településsé vált. Az egyik központja továbbra is az örmények utcája maradt, de azzal konkurálva kialakult egy második centrum is a távolsági út mellett, noha építészetileg ez kevésbé lett markáns. Nem úgy a , székelyek temploma", amely az örmény központ ellensúlyozásaként épült fel az 1910-es években. A székelyek templomának elhelyezésekor fontos szempont lehetett, hogy az a faluközpontban, tehát az , örmény városban" kapjon helyet. (Ugyanez a falu kevés görög katolikusának már nem sikerült, ők egy mellékutcában építkeztek.) A katolikus templom felépítésével azonban továbbra sem változott meg az az alaphelyzet, amelyet a városias örmény településmag és a tőle függetlenül szerveződő falusias mellékutcák éles ellentéte jellemzett. Miközben ugyanis a népesség folyamatos növekedése miatt a székely falurészben a telkek elaprózódtak, addig a létszámukban stagnáló, sőt csökkenő örmény telkek megtartották eredeti szélességüket. A széles telkeken impozánsabb, városias házak épülhettek, alul bolthelyiséggel. (A csíkszépvízi örmény házak a 19. század végéig szinte kizárólag fából épültek, de a székelyeknél továbbra is a fa dominált. Lásd bővebben az Épületek című fejezetet.) A falusias külvárosok és az urbánus központ ellentéte a másik három helyszínen is megfigyelhető. Ám Gyergyószentmiklóson és Szamosújváron ezek a falusias struktúrák szerves átmenettel kapcsolódtak a belső részekhez, azaz a központból kifelé haladva fokozatosan vált falusiassá a településkép. Erzsébetváros esete annyiban hasonló Csíkszépvízéhez, hogy ott a főutcához szinte átmenet nélkül csatlakoznak a falusias mellékutcák. Ám Erzsébetváros eléggé nagy volt ahhoz, hogy városias belső magja önálló életet élhessen. Csíkszépvízen ezzel szemben az örmény város mindössze egy kb. háromszáz méter hosszú, ,,L” alakot bezáró utcapár volt, amely utcapár a századfordulóig maga is falusias megjelenésű maradt. A többi örmény központhoz hasonló reprezentatív főtér kialakítása a vasútépítéshez kapcsolódó, rövid ideig tartó konjunktúra idejére esett. Ekkoriban az örmény templomhoz vezető, legkorábban létrejött örmény településmagot részben elbontották, az utcavonalat pedig kiszélesítették olyanynyira, hogy az már térnek is beillett. Az új utcavonalra egy falusi mértékkel mérve nagynak mondható eklektikus ikerház került. Az örmény plébánia
