OCR
1I2 e ÖRMENY VÄROSEPITESZET ERDÉLYBEN örmény főtér szerepére is kihatott. Erzsébetvárosban is lejátszódott az a folyamat, amely a főteres várost főutcás szerkezetűvé alakította. Az új, hosszanti városközpont a laktanyától indult, és a főtéren álló örmény templomig, illetve később a gimnáziumig (1899) húzódott. Az örmény templom közvetlen környékén az emeletráépítésekkel megindult az épületek szerény mértékű léptékváltása is, de a városkép változása messze elmaradt Szamosújvár, pláne Gyergyószentmiklós dinamikájától. A legnagyobb változást a korábbi ótemplom és a temető megüresedő területén regisztrálhatjuk, ahol a járásbíróság hatalmas épületkolosszusa kapott helyet 1896-ban. Jól jelzi azonban Erzsébetváros szerény urbanizációs energiáit, hogy a bíróság nagyvárosias tömbje szigetszerűen emelkedett ki a földszintes városszövetből.:" Erzsébetváros 19. század végi arculatának legjellemzőbb vonása ez az ellentét, amely az állami hivatalnoki réteghez kapcsolódó középületek monumentalitása és az utcák falusias jellege között mutatható ki. A polgári korszak lakóház-építkezései az allé menti villasorra koncentrálódtak, a korszakra máshol oly jellemző bérházak teljesen hiányoznak. Ez egy igen jelentős különbség Szamosújvárhoz és Gyergyószentmiklóshoz képest, ahol a középületek léptékváltásával párhuzamosan a lakóépületek léptékváltása is megindult. Csíkszépvízen is lezajlott egy léptékváltás, még ha az nem is mérhető a városok szintjéhez. A megszerzett járásszékhelyi státuszhoz nem járt állami gimnázium, törvényszék vagy városháza, csupán kisebb léptékű állami iskola. A 19. század ennek ellenére mélyreható változásokat hozott. A számában egyre gyarapodó székely anyaközség a századfordulóra körbenőtte az örmény városcentrumot, és saját alternatív központot is kialakított magának. A növekedés a korábbi egyutcás szerkezet kiszélesedését jelentette. A feltehetően kisebb, egymáshoz lazán kapcsolódó häzcsoportokböl ällö települesi rend, melynek tengelyét a patak jelölte ki, ekkoriban jelentősen átalakult. A házcsoportok lassanként lehúzódtak a patakmenti, kanyargós főutca mellé, és a meder mindkét partján egy-egy párhuzamos, fésűs beépítésű utca alakult ki. Az utca déli része a 19. század közepén fontos távolsági úttá vált, erre vezették el ugyanis az új, a Kárpátokat átszelő transzmontán utat. Ezzel a korábbi, az örmény templom (épült 1763-ban)"" mellett kivezető hágóút jelentősége meg»° Postävaru, lozefina: i. m. 248. ** Bogos Märia: i.m.,o.n.