Page 110 [110]
OCR
6. A településszerkezet s I09 száma viszonylag nagyobb volt. Az 1869-es népszámlálás 15, az 1890-es 39, az 1900-as 177, az 1910-es pedig 321 izraelita vallású személyt talált a településen. ?" Gyergyószentmiklós századfordulós fejlődésében hasonlóan jelentékeny szerepet játszott a zsidóság, mint két évszázaddal korábban az örménység. A legjelentősebb vállalkozásaik a vasút mellett sorakoztak, főként fűrésztelepek. A vasút megépülése főként a hozzá közel eső városrészben, az Alszegen hozott fellendülést. A korábban szinte kizárólag földművesek lakta Kossuth utca, amely egy ideig a Vasút utca nevet viselte, ebben az időben egyre inkább egy új főutcaként kezdett funkcionálni. A főtérhez közeli szakaszán néhány középület (járási bíróság, iskola) épült, majd egy villasor következett, keveredve módosabb földművesek házaival. Az Alszeg gyors fejlődése az örmény településmag szempontjából azzal a következménnyel járt, hogy a katolikus templom előtti régi főutca fokozatosan elvesztette centrum jellegét. Miközben az új főutca a vasútállomásra vitt, a régi , örmény utca" a szegényes felszegi külváros felé. Gyergyószentmiklós azonban nemcsak hosszában, de széltében is terjeszkedett, ami megint csak az örmény utca jelentőségének csökkenését okozta. A mai Gyilkostói sugárút mellett épült fel a gimnázium (1913—1915 között)" amely épületet sétánnyal kötötték össze a főtérrel. (Maga a sugárút az 1910-es években, a Békási-szoros országúttá épülésével párhuzamosan nyerte el mai impozáns szélességét.) Noha a kortársak sokat bírálták a sétány nem éppen szerencsés vonalvezetését (az ugyanis nem egyenes, így a gimnázium főbejárata vizuálisan nem kapcsolódik a főtérhez), városszerkezeti szempontból mégis óriási volt a hatása, mivel ez a korzó nyitotta meg a főteret észak felé. Ugyancsak erre az időszakra tehető a központból déli irányba, Csíkszereda felé kivezető országút telkeinek impozáns beépülése. Ugyancsak a város terjeszkedését jelzi, hogy a malmok megszűnésével a patak menti telkekre lakóházak kerültek, illetve a volt malomárokból is utca lett. Mindezek eredményeként a korábban jóformán egyetlen utcából álló település az új főtér körül 44 Tibori Szabó Zoltán (2001): Csík vármegye zsidósága a betelepüléstől a megsemmisítésig. In Braham, Randolph L. (szerk.): Tanulmányok a bolokausztról, Budapest, 103—142. Elérhető: http:// adatbank.transindex.ro/inchtm.php?kod=230 (2018. 03. or.) ## Rokaly Jézsef (2008): À gyergydszentmiklési gimnäzium monogräfiäja 1908-2008, Gyergyöszentmiklés. 46 Vofkori György 2004.
