Oldal 109 [109]
OCR
I08 s ÖRMÉNY VAROSEPITESZET ERDÉLYBEN örmény városrészek között fokozatosan feloldódott. Az örménység jelentős része elköltözött a kolóniákból, főként a nagyobb, városias centrumok felé. Helyükre a szomszédos városrészekből, illetve a környező falvakból érkeztek új városlakók. A szukcesszió nem maradt hatás nélkül a városszerkezetre sem: a nemzetiségek városrészei fokozatosan összenőttek, kultúrahordozó épületeik, mindenekelőtt a templomok egymáshoz közelebb kerültek. A négy kolónia közül kétségtelenül Gyergyószentmiklós az, amely a 19. század végén, 20. század elején a legmélyrehatóbb változásokon ment keresztül, ezért az összehasonlítást is vele érdemes kezdeni. Gyergyószentmiklóson egy egészen új városközpont épült ki az 1900-as évek utáni rövid két évtizedben. A székely városban évszázadok óta tartó folyamat volt a településmag lehúzódása a völgyfenék felé. A középkori település még a mai város határaitól keletre, a hegyek között lehetett, majd fokozatosan nyugat felé haladt."? A századforduló ezt a mozgást vitte tovább, mikor a régi, templom körüli centrum helyett egy új, a korábbi piactér helyén kialakított, idővel parkosított főtér épült ki. A tér alapformája már korábban is adott volt: itt találkozott egymással a Békény patak mentén futó hosszanti település az észak-déli országúttal. A tér, amelyet a 18. század második felétől Piacz-szernek említenek a források, jellegzetes leágazó formát mutat, amelynek íve leképezi az itt kanyarodó szekerek irányváltását. Az örmények utcája, mely ekkor már a település fő utcája is volt, a piactérbe torkollott. A századforduló legfontosabb városrendezési törekvése volt, hogy a piactérből egy reprezentatív, a korszak igényeinek megfelelő főteret hozzon létre. A térre néző, zömmel földszintes, legfeljebb egy felső emelettel megtoldott régi örmény házakat részben elbontották, részben az alapfalak meghagyása mellett teljesen újjáépítették. A tér korábban nyitott nyugati oldalát beépítették, itt kapott helyet többek között a református templom. Az építkezésekben az örmény családok, például a Vákárok, Lázárok mellett a székelyek is aktív szerepet játszottak, illetve újabb jövevényként néhány szász vállalkozó (mint a Romfeld-ház esetében), továbbá a zsidók: , Talán az örménység korábbi itteni megtelepedesenek köszönhetöen, a zsidosäg beszivärgäsähoz Gyergyoszentmiklos lakossága jóval toleránsabban viszonyult, mint a többi székelyföldi település. Ennek köszönbetően a városban letelepedett zsidók 43 Köllő Miklós: i. m., o. n.
