Page 107 [107]
OCR
106 + ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN jól kivehető a szabadon hagyott várkör, a glacis. A forrásokban Ebesfalvának nevezett település mindezen túl kezdett kiépülni.??" Az örmények érkezéséig tervszerű telepítésről nem beszélhetünk, az utcák követték a terepadottságokat, illetve a meglévő utak nyomvonalát. A megtelepülő örmények tehát a vár előtti utcát kapták meg, annak már részben kialakult szerkezetéhez igazodtak. Az erzsébetvárosi örmény utca nem mérhető a szamosújvári sakktáblás alaprajz szabályosságához, inkább a székelyföldi kolóniákéval rokonítható. Ám míg azok a határba vezettek, ez a vár előtti széles térségbe torkollott. A szabálytalan tér eleinte még a glacis része, ahonnan egyrészt a huszárvárba, másrészt a folyóparti településrészbe, harmadrészt, a várat kikerülve, a szomszédos Holdvilág falu felé lehetett továbbmenni. Ez a szabálytalan alakú terület vált a későbbiekben az örmény város főterévé. A 18. században feltehetően már piacként használták, de emellett állatitatásra is, legalábbis erre utal a térképen látható medence. Az 1758/59-es áttelepítési terv értelmében a tér kizárólag az örmény városhoz tartozott, a magyarok, szászok, románok és cigányok számára külön területet jelöltek ki."" Ezzel lényegében létrejött a szamosújvárihoz hasonló, önálló örmény város, amelyhez lazán csatlakoztak a más nemzetiségűek falusias telepei. A 18. század végén az örmény várostól elkülönülve találjuk mind az evangélikus" mind a görög katolikus templomot (utóbbit ráadásul tekintélyes távolságra is). Az örmény centrum végleges kialakulása a következő évtizedekre tehető, amikor a teret határoló és egyben annak építészeti arculatát meghatározó várkastélyt (épült 1766-1787 között) a nagytemplom felépítésével kitakarták a látképből.?? A 19. század elejére a várkastély már csak a korábbi településszövet reliktuma, a városszervező erő egyértelműen az örmények lakta negyed a maga polgárházaival, de mindenekelőtt a főtér a templommal és a vásárcsarnokkal. 39 Postávaru, Iozefina: i. m. 239. 49 Gazdovits Miklós: i. m. 235. 1 A templomon lévő tábla szerint a jelenlegi lutheránus templom eredetileg egy 1777-ben emelt magánkápolna, amelyet 1925-ben átalakítottak, és 2004-ben került fel a romániai történelmi műemlékek listájára (kód: SB-II-m-B-12385). Ávedik kitér a várbeli római katolikus templomra is. A görög katolikusoknak 1871-ig fatemplomuk volt. A református templom 1896-ban épült. Ávedik Lukács: i. m. 82., 182., 300. 2 Nagy Gergely Domonkos (2011): Az erzsébetvárosi örmény nagytemplom - térszervezés és struktúra. In Orbán János (szerk): Szílusok, művek, mesterek. Erdély művészete 1690-1848 között. Tanulmányok B. Nagy Margit (1928-2007) emlekere, Marosväsärhely-Kolozsvär, 73-84.
