Oldal 104 [104]
OCR
6. A településszerkezet + 103 Orbán Balázs, a 19. század neves földrajztudósának megállapítása csak részben állja meg a helyét. Nem arról van ugyanis szó, hogy az örmények kiszorították volna a székelyeket, hanem arról, hogy az általa , tőbb utcákként" emlegetett részek korábban periférikus helyzetűek lehettek, majd az örmények gazdasági erejének köszönhetően fokozatosan centrummá váltak. Az eredeti székely falu valószínűsíthetően nem is rendelkezett világos centrummal, hanem a székely településrendnek megfelelően kisebb szomszédsági egységekből állott.?5 Az egyik ilyen szomszédsági egység az örmény utcától több száz méterre található harangláb (csengettyű), egy másik a 17. század végén emelt, utóbb lebontott kápolna körül lehetett. A 19. századi térképekről ugyanakkor már jól kiolvasható a faluszerkezetnek az örmény kolónia alkotta maghoz való alkalmazkodása, amely átalakulásról a következő fejezetben részletesen is szó lesz majd. Az Orbán Balázs által említett jelenség, miszerint az örmények elfoglalták a korábbi centrumot, inkább Gyergyószentmiklósra áll. Az örmények utcája kezdetben a templom melletti országút mellett lehetett, körülbelül a plébániáig, illetve a mellette lévő mai múzeumig tartott. Az 1910 körül készült kataszteri térkép szerint — amely alapján jó eséllyel következtethetünk a korábbi tulajdonviszonyokra is — az eredeti örmény utca egyetlen hosszanti telekből állt csupán. Minden valószínűség szerint ezen az osztatlan telken kezdtek el megtelepedni az örmények. A 19. század elején azonban már nem itt találjuk a kolónia központját, hanem a székely városka akkori főterén, az 1770-es években barokk stílusban újjáépített templom mellett.?" Az 1910-es telekszerkezet enged következtetni arra is, hogy ezen a központi területen más elvek szerint zajlott a beépítés, mint a város egyéb, székelyek lakta részein. A máshol szokásos, utcára merőleges, jellemzően az utcától a patakig futó, a telekosztódások miatt rendkívül keskeny hosszanti telkek helyett itt viszonylag széles, de rend#5 A székely falvak jellegzetes településtípusa a tízesekből álló falurendszer. Ennek lényege, hogy egymástól 50-100 méterre kisebb házcsoportok alakulnak ki, rendszerint rokonsági köteléket alkotó családok lakásaiként. A fejlődés következő fázisa, amikor a halmazos falurészek összenőnek, majd az összekötő tengely mentén utcásodnak. Lásd: Ambrus Tünde (2010): A székely falutízesek. Egy sajátos településrendszer mint a társadalmi-gazdasági tevékenység kerete. PhD disszertáció, Pécs, 46. Csíkszépvíz és Gyergyószentmiklós esetében is hasonló középkori településfejlődést feltételezhetünk, de a patak kínálta tengely miatt viszonylag hamar összenőttek és utcásodtak a házcsoportok. A 18-19. századra már csak a telekszerkezet őrizte nyomaiban a tízesek településrendjét. Lásd: Tarisznyás Márton: i. m. 209. 26 Az örményeknek már 1712-ben állt egy kápolnájuk a temetőben, 1733-ban pedig új templomot építettek itt. 1768-ban megvásárolták a földterületet is. Bernád Rita- Kovács Bálint: i. m.
