Seite 103 [103]
OCR
102 s ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN szerződések jelölték ki az örmény városok területét, addig Székelyföldön az örményeknek nem sikerült kolóniaként parcellákat szerezniük." Mindez legalább három lényeges következménnyel járt. Az első, hogy ha kényszerből is, de lehetőséget adott a településen belüli mozgásra, költözködésre; a második, hogy konzerválta a mozdítható építőanyagokat (erről lásd az Épületek című fejezetet). A harmadik következmény, hogy az örmény utcák kezdettől fogva más elvek szerint rendeződtek, mint az a helyi lakosság körében szokásban volt (igaz, ezt nem csak a tulajdonjog hiánya, de a gazdasági tevékenység is indokolta). A két székely település gerincét korábban a fűrész- és gabonamalmokat hajtó patakvonal jelölte ki.? A patakvíz emellett az állatok ellátása szempontjából is stratégiai jelentőségű volt, ezzel magyarázható a település alaprajzának elnyúlt, hosszanti formája. A rendkívül értékes patakparti területeket a székelyek nem szívesen engedték át a jövevényeknek, holott az örmény tímáripar számára a víz elengedhetetlenül szükséges feltétel volt. Az örmény kolóniák tehát nem telepedhettek a patak mellé, hanem egy arra merőleges országút mentén kezdek építkezni. A hosszanti szerkezethez toldott merőleges utca ráadásul a ,semmibe vezetett", legalábbis ha a helyi településnövekedési elvek szerint tekintünk rá. A hosszanti tengelyből elágazó toldalékok ugyanis a településfejlődés rendes menete szerint a szomszédos falvak irányába vezető utak mentén alakulnak ki. Csíkszépvízen ilyen volt a csíkszentmiklósi leágazás, amelynél egy kis tér is keletkezett, és ahol a 18. század végéig egy kisebb kápolna is állt. Az örmények lakta utcák azonban nem a régió falvainak irányába, hanem kifelé, a hágók felé vezettek."? Az egykori jövevény kisebbség felemelkedését jelzi ugyanakkor, hogy a 19. század elején az örményeket már jellemzően a település központi telkein látták a kortársak: „Szepviz örménylakói épen az élénk kereskedés által emelkedtek azon jóllétre, hogy a csak földműveléssel és marbatenyésztéssel foglalkozó ós székely lakosságot a falu főbb utcátról és piacáról kiszorítva, a mellék utcakba kiterelték.”* "1 Postávaru, Iozefina: i. m. 241.; Gazdovits Miklós: i. m. 235.; Szongott Kristóf 1901, I. kötet: 103. 72 Tarisznyás Márton: i. m. 105. "73 Csíkszépvíz topográfiájához hozzá kell tenni, hogy az örmény templom mellett vivő út elágazott, így nemcsak a hágók felé, hanem a szomszédos Csíkszentmihály felé is erre kellett mennie az utazónak. 74 Orbán Balázs 1868: XV. fejezet.
