Oldal 99 [99]
OCR
98 s ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN néhány évvel, 1910-ben a község járási székhely lett, amely járás lényegében a gyimesi vasútvonal községeit fedte le." Más kérdés, hogy mivel a vasút nem erre ment, a falu nehezen felelt meg az igényeknek. A járás legnagyobb faluja 1910-ben Gyimesbükk volt, amely a maga 2500 lakosával épp kétszer olyan népes volt, mint Csíkszépvíz."" Mindehhez hozzátehetjük, hogy az országhatár miatt Gyimes országos jelentőséggel bírt, ahol az állami autoritással szorosan összefüggő építkezések zajlottak, illetve komoly adminisztráció települt meg (határőrlaktanya, nemzetközi vasútállomás). A négy helyszín 19. század végi, huszadik század eleji átalakulását összehasonlítva közös vonásként határozható meg a relatív szerepvesztés, főként ami az ipari, kereskedelmi funkciókat illeti. Részben e szerepvesztést korrigálandó Erzsébetvárosban, Szamosújváron és Csíkszépvízen megerősödtek az állami adminisztrációs, redisztribúciós feladatok. Mindez csak részben volt az örménység specifikuma, hiszen a 19. század vége általában is az állam szerepének erősödését hozta a települések életében. Örménynek annyiban nevezhető, amennyiben a magyar érzelművé vált városok sikeresen lobbizhattak a magyar nemzetállami beruházásokért (pl. gimnáziumokért, járásbíróságokért). Ha figyelembe vesszük, hogy az örmény kolóniák eredendően a rendi államtól független, vagy legalábbis autonóm kereskedelmi központokként alakultak meg, ugyancsak éles változással van dolgunk, amely a településképben is maradandó nyomokat hagyott. Némileg eltér ettől a fejlődési pályától Gyergyószentmiklós, amely a vasút korszakában valódi gazdasági fellendülést élt át, vállalkozásokat, főként fűrészüzemeket alapított. Gyergyószentmiklós vállalkozói jellege annál élesebben látszik, mivel nem kapott megyeszékhelyi funkciókat, így hivatalnokrétege sem volt különösebben nagy. *8 Bogos Katalin: i. m., 0. n. +9 KSH 1910.
