Oldal 97 [97]
OCR
96 s ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN székhelye volt, Erzsébetváros pedig éppen abban az évben szerezte meg a frissen létrehozott Kis-Küküllő vármegye irányítási jogát. Mindez oda vezetett, hogy - különösen Erzsébetvárosban - a tisztviselő réteg vált a legnépesebb polgäri elemmé.”? Az örmény városok jellegzetes épületei ebben a korban nem az ipari modernizációt képviselő gyárak, hanem a hivatalok, bíróságok, fogdák, kaszárnyák, gimnáziumok voltak. Természetesen mindez nemcsak az örmények városaira volt jellemző, hanem számtalan más kis- és középvárosra is országszerte." Ami azonban mégis jellegzetesen örmény, az maga az átalakulás és annak a gyorsasága, az a folyamat tehát, ahogyan egy kereskedőváros adminisztratív várossá válik. Az átalakulás talán Gyergyószentmiklóson volt a leginkább zökkenőmentes, ahol korábban sem került túlsúlyba a távolsági kereskedelem, és a 19. században sem alakult ki a város léptékéhez mérten aránytalanul széles hivatalnoki réteg. Az államapparátus kiépítése mellett a korszak másik jellegzetes városiasodási energiáját a vasút és a nyomában fellendülő iparosítás jelentette. Az örmény városok közül elsőként Erzsébetváros 1872-ben, majd Szamosújvár 1881-ben kapott vasutat." A vasút azonban e két városban nem hozott ipari fellendülést, épp ellenkezőleg. A vasút ugyanis nem általában indusztrializált, hanem erőteljesen a centrumokban, miközben a perifériákon inkább elfojtotta a kevésbé versenyképes kisebb ipari kezdeményezéseket. Erzsébetváros és Szamosújvár esetében is azt látjuk, hogy a közeli nagyvárosok tőkeelszívó hatása túlságosan is erősnek bizonyult. Most vált igazán problematikussá a 18. századi helyválasztás, hiszen az örmény kolóniák akkoriban nem a városhálózat csomópontjaiban telepedtek meg, hanem olyan periférikus régiókban, ahol készség mutatkozott befogadásukra. Márpedig a 19. századi urbanizáció, bár általánosságban jelentős hangsúlyváltozásokat hozott, az örmények által lakott térségek belső hierarchiabeli viszonyait érintetlenül hagyta. Mindezt illusztrálandó érdemes mélyebben is áttekinteni az egyes kolóniák helyzetét. Szamosújvár fő konkurense a 19. század végén Dés lett. Utóbbi Szamosújvárral ellentétben jelentős történeti város, és miután 1876-ban egye"3 Beluszky Pál-Győri Róbert: i. m. 63. "14 Incze Éva (2013): , Hermeneutikai séta Sepsiszentgyörgyön." Délkelet Európa — South-East Europe, 2013/2. 2. Perey (1827-1944), Budapest, 253.
