Page 94 [94]
OCR
5. A város és vidéke változó kapcsolatai + 93 Csíkszépvíz kiinduló településhálózati pozíciója, noha távolságra Gyergyószentmiklóshoz fekszik közelebb, inkább a két szabad királyi városéra emlékeztet. Annyiban mindenképp, hogy esetében is egy falut kellett volna városias hellyé fejlesztenie az örmény kolóniának. Ám miközben a kamarai birtokokon lehetőség volt a földterület megvásárlására, addig Székelyföldön az örmények csupán kereskedőszövetséget hozhattak létre, területi autonómia nélkül. A főként kereskedelmi vitás ügyekre koncentráló, bíróságszerűen müködö gyergyöszentmiklösi &s csikszepvizi Mercantile Forum nem pótolhatta a települesi önigazgatäs teljes spektrumät.”” Ezzel magyaräzhatö, hogy a székelyföldi kolóniák településhálózati pozíciója lényegében a befogadó település pozíciójával volt egyenlő. Csíkszépvizet sem földrajzi fekvése, sem történeti hagyományai nem predesztinálták városi szerepre. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy miért nem valamelyik nagyobb, városias helyen települtek meg a csíki örmények? Feltehetően azért, mert a csíki életkamrának a 17-18. századig nem volt olyan világos központja, mint a Gyergyói-medencének. Maga Csíkszereda a falvakból összenőtt városok jellemző példája, ám ez az összenövés csak valamikor a 20. század fordulóján vesz nagyobb lendületet. Beszédes, hogy a névadó szeredai vásároknak helyt adó településmag, a tulajdonképpeni város őse, nem spontán módon jött létre, hanem meglehetősen későn, a 15. században, uralkodói akarattal hozták létre: , Csíkszereda eleinte 144, majd 200 boldnyi kis területen igyekezett Csíkszéknek vásáros központi szerepét betölteni. Ezt a kis területet kb. a XV. század elején felső utasításra szakították ki - igen fösvényen - a szomszédos Zsögöd és Taploca községek határabol.””* A város szűk határai évszázadokon át gátat szabtak a nagyobb mértékű fejlődésnek. A városi funkciók jelentős része szétoszlott a környező falvak között. A széttagozódott csíki településhálózat tehát nem kínált olyan, kizárólagos központi energiával rendelkező helyszínt, amely az örményeket magához vonzotta volna. "03 Tarisznyás Márton: i. m. 218. 704 Vámszer Géza: i. m. 35.
