Oldal 90 [90]
OCR
5. A város és vidéke változó kapcsolatai + 89 piacközpontok. Ha a korszak városiasodási trendjeibe illesztjük az örmény kolóniák fejlődését, úgy látható, hogy Erzsébetvároson kívül valamennyi gyengén urbanizált régióban feküdt, így komoly felhajtó erőt kaphattak attól a központi törekvéstől, mely az abszolutizmus idején igyekezett kiegyenlíteni a regionális különbségeket. Ily módon a távolsági kereskedelem logikáján nyugvó örmény gazdasági teljesítmény viszonylag hamar helyzeti energiákra lelt az adminisztrációs logika szerint szerveződő városhálózatban is. Kivételt jelentett Csíkszépvíz, amely élénk távolsági kereskedelmi tőkéjét semmilyen formában nem tudta átkonvertálni városhálózati energiává. Az átállás kereskedővárosból adminisztratív városra azonban Erzsébetváros és Szamosújvár esetében sem volt zökkenőmentes. A távolsági kereskedelem korszakában, tehát a 19. század elejéig, a leglátványosabb fejlődést kétségkívül Szamosújvár produkálta. Pedig Szamosújvárnak nem volt feltétlenül előnyös a fekvése. A Szamos menti országutat vigyázó Szamos várának helyét a hadászati szempontok jelölték ki. A városiasodás történeti előzményei jó tíz kilométerrel északra, Désen összpontosultak. Dés volt az összekötő kisvárosi láncszem Kolozsvár és Beszterce között, itt ágazott el az út Nagybánya felé, ráadásul jelentős sóbányákkal is rendelkezett. Az örmény város gazdasága azonban az első évszázadban szinte független volt a környék adottságaitól és nem a regionális, hanem a lineárisan szerveződő távolsági kereskedelemre specializálódott. Ilyen értelemben tehát a 18. században nem a méretében hozzá illő Dés, hanem Kolozsvár, Nagyszeben, Beszterce vagy Brassó voltak az örmény Szamosújvár városhálózati partnerei. A 19. század első évtizedeiben azonban az addig a környezetétől független város fokozatosan betagozódott a régió középvárosainak sorába."7 Doboka vármegye amúgy is erősen városhiányos volt, így idővel Szamosújvár válhatott annak adminisztratív és piaci központjává, nem Szék, pedig régebbi mezővárosi múltra tekintett vissza."§ Városhálózati szempontból mindenekelőtt a helyi piacok megszerzése különbözteti meg Szamosújvárt a sok szempontból hasonló utat bejárt Erzsébetvárostól. Erzsébetváros is távolsági kereskedelmi állomásként jött lére 57 Sonkoly Gábor 2003: 168. 58 Változást csak a 19. század vége fog hozni, amikor az erőtlen Doboka vármegyét Belső-Szolnokkal egyesitve Dés lett az üj megyekôzpont (A Magyar Korona Orszägainak helységnévtära, Budapest, 1877.)
