Oldal 84 [84]
OCR
5. A város és vidéke változó kapcsolatai e 83 hálózat konkurenciája mellett kezdte meg életét, a két székelyföldi kolónia viszonylag kedvező földrajzi helyzetben volt. Csíkszépvíz és Gyergyószentmiklós egy-egy magashegyi átjáró közvetlen előterében fekszik. A 18. században még nem a völgyekben, hanem a hágókon át bonyolódott a forgalom Moldva és Erdély között. „A gyimesi szorosba vezető út régen e begytetőkön vonult el; veszélyes út, hol gyakran elfagytak az utasok s éhes farkasok által üldöztettek; még most is rémtörténeteket beszélnek az öregek e vészes útról. "5 , Messze Gyergyószentmiklós mezőváros fölött foglal helyet a Piricske szoros vagy átjáró (amelyet talán Szent László lányáról, Piriskóról neveztek el), amerre csak nyerges lovakon lebet Moldvába utazni kereskedés végett." A veszélyes hegyi útszakasz miatt a kereskedő karavánoknak szükségük volt egy olyan telephelyre, ahol felkészülhettek a vállalkozásra, illetve kedvezőtlen időjárás esetén néhány napot pihenhettek. Csíkszépvízen az első örmény településmag a 17. században hevenyészett házakból álló ideiglenes szállás lehetett a hágók felé kivezető út mentén. Később ez a szállás alakulhatott át állandó teleppé, majd az örmények utcájává. A hágókon zajló kereskedelem önmagában nem teremtett volna jelentős települést, legfeljebb egy nagyobb karavánszállást. Ehhez egy másik természeti adottságra, a relatív földbőségre volt szükség. A Székelyföld határát képező Kárpátok ritkán lakott vidék volt. Ennek csak egyik oka lehetett a zord időjárás. A másik, ennél fontosabb tényező, hogy a középkori Magyar Királyság, majd Erdély határvidékéről volt szó, ahol évszázadokon át korlátozták a falvak kialakulását. A gyepű logikája szerint a támadó seregek az invázió első napjaiban alig találtak lakott települést, így élelmiszert sem.'” Mind Gyergyöszentmiklös, mind Csikszepviz olyan öriäsi kiterjedesü földterülettel rendelkezett (nyolcvanezer, illetve harmincezer holddal), amelyen "s Orbán Balázs (1868): 4 Székelyföld leírása, XV. fejezet. Elektronikus kiadás: https://mek.oszk. hu/04800/04804/html/ (2020. 02. 28.) 166 Benk6 Jézsef: i. m. 253. 7 Az úgynevezett gyepűelv légyege, hogy a nehezen átjárható és lakatlan területek gátolják az ellenség betörését. Lásd: Benkő Elek: i.m.; Endes Miklös (1994): Csik-, Gyergyo-, Kaszon-szekek (Csik megye) földjének és népének története 1918-ig, Budapest (1938).
