Page 83 [83]
OCR
82 § ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN gok intézménye, nyomában a könnyen elérhető építőfa, illetve a gyenge városiasodás egyaránt kimutatható." Az örmény kolóniák a 18. században mind Székelyföldön, mind a szász vidékeken alkalmazkodtak a helyi tradíciókhoz. Annál is inkább, mert az örmény mesteremberek között alig voltak házépítők, ahogy kőfaragók, kőművesek vagy ácsok sem. Az örmény kolóniák ezért kezdettől fogva kívülről kényszerültek mestereket fogadni."? A táj és a társadalom kapcsolata azonban az építőanyagnál és a mesterségbeli tudásnál is mélyebben gyökerezik: nevezetesen a kolóniák helyválasztásában. Az örmények magukkal hozták gazdasági rendszerüket, mely a kereskedelemre alapult. A kereskedésre alkalmas tájak rendszerint a határzónákban alakulnak ki, legyen szó országhatárokról vagy természetföldrajzi határokról. Majdnem minden szerző kiemeli, hogy az örmények kezdetben a Kárpátok kapuiban jelentek meg. A 17. században a későbbi négy központon túl jelentősebb diaszpórák éltek Kézdivásárhelyen (Kantában), Besztercén és Szászrégen közvetlen szomszédságában: Görgényszentimrén, Marosfelfaluban, Petelén. Nagy valószínűséggel Brassóban és Nagyszebenben is megjelentek örmények, bár e két város balkáni kereskedelmét jellemzően görög, román és bolgár kereskedők tartották kezükben." A helyszínekből látható, hogy az örmények a már meglévő lengyelországi, bukovinai, moldvai kereskedelmi rendszerekbe igyekeztek betagozódni. Erdély legjelentősebb földrajzi kapuit a 17. században rendszerint a szász telepes városok ellenőrizték, mindenekelőtt Brassó, Nagyszeben, Kolozsvár és Beszterce." Szabadabb átjárók Székelyföldön át vezettek, noha itt sem a települések hiánya, inkább azok falusias jellege volt az, ami helyet hagyhatott egy új kereskedő népelemnek. Mindebből következik, hogy míg Erzsébetváros és Szamosújvár a már meglévő szász város"1 Bővebben lásd: Niedermaier, Paul (2007): Dörfer, Baudenkmáler: Studien zur Siedlungs- und Baugescbicbte Siebenbürgens, Köln; Kós Károly 1922; Uő (1996): Erdélyország népének építése, Budapest; Furu Árpád: i. m. 12 Csak az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy ezzel szemben a Török Birodalomban számtalan örmény építész tevékenykedett, akik alapvető hatást gyakoroltak a modern Isztambul fejlődésére. Lásd kiállítás: Armenien Architects in Istanbul. Modern Müzeum, Isztambul, 2010. 12. 9.—2OII. OI. 2. “3 Eckhart Ferenc (1918): , Kereskedelmünk közvetítői a XVIII. században." Századok, 1918/7—8. 356—391.; Pál Judit 2005.; Bernád Rita- Kovács Bálint: i. m. 47. "s Bulla Béla-Mendöl Tibor (1999): A Kárpát-medence földrajza, Budapest, 316.; Cholnoky Jenő (1928): , Brassó földrajzi helyzete." Földrajzi Közlemények. 1928/19-20. 199—212.
