Oldal 75 [75]
OCR
74 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN ciója, a vásár és a piac, sokat veszített jelentőségéből, miután a 19. század végén az állandó bolthelyiségek kezdték átvenni a vásárok szerepkörét. Eközben egy új, jellegzetesen nagyvárosias térhasználati mód, a korzózás kezdett meghonosodni. A Szamos túlpartján kiépült hatalmas, parkosított sétatér közvetlenül a főtérről nyílott, de idővel a templom előtti négyzetes térség egészét elfoglalta." A vásártérből korzóvá alakulás folyamata jól nyomon követhető a 19—20. század tájáról fennmaradt régi képeslapokon. A századfordulós városkép legjellegzetesebb emlékei azonban azok az eklektikus épületek, amelyek telekről telekre haladva szorították ki a hagyományos, földszintes örmény lakóházakat. Az északi és a keleti házsor teljesen átépült, de nyugat felé ma is megfigyelhető a barokk és az eklektika telkenként változó összképe. A telkenkénti átépítés következménye, hogy az eklektikus Szamosújvár a korábbi város léptékét vitte tovább. A kaszárnyához vagy a főgimnáziumhoz hasonlítható, szélesen elterülő, monumentális alkotást az örmény város magterületén nem találunk. Az eklektikus épületek követik az eredeti telekkiosztásnak a 19. század végén egyre szerényebbnek ható méreteit. A léptékében 18. szazadi, de diszitettségben 19. szäzad vegi, 20. szazadi eleji utcakép részben megismételte a barokk Szamosújvár sajátos kettősségét, melyet ugyanúgy a szerény alaprajzra applikált rangos díszítettség jellemzett. A kiépülő főutca sajátos színfoltja aromán nemzetiséghez köthető görög katolikus székesegyház. A Ferenc József császár alapította görög katolikus egyházmegye 1853-ban költözött a városba." Kezdetben a görög katolikus püspökség alkalmazkodott a városhoz: volt polgári ingatlanokban rendezte be rezidenciáját és papneveldéjét. A századfordulóra azonban már maga is városképformáló igénnyel lépett fel. A gimnázium közelében 1905-ben felépült a külsőségeiben erősen bizáncias katedrális. A püspöki korszak azonban nem tartott sokáig, 1930-ban a görög katolikus püspökség átköltözött Kolozsvárra. A románság markáns jelenlétét a korabeli örmény armenológiai irodalom alig tárgyalja. Ez részben érthető, hiszen az Armenia folyóirat (1887—1907)" köré szerveződő értelmiségi kör nagyrészt a város magyar-örmény voltát igye5t A sétateret 1864-ben hozták létre. Szongott Kristóf 1893: 238. 52 Szamosújvári görögkatolikus püspökség. Magyar katolikus lexikon 12. kötet. Budapest, 2007. 53 Polyák Mariann (2007): Az Armenia folyóirat jelentősége Erdélyben. In Öze Sändor-Koväcs Bálint (szerk.): Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében II., Piliscsaba.
