Page 72 [72]
OCR
4. Szamosújvár: az örménység beilleszkedése és városépítészeti modellje e 7I szet redukciói, hanem egy telekformából következő, a városokban kialakuló, de később (19-20. század) a falvakban is általánossá váló térstruktúra reprezentánsai. A két hatás (kastélyépítészet, városi lakóház) között nehéz lenne éles különbséget tenni. Az egyik erősen felfelé, az arisztokrácia felé tekintett, a másik pedig a környező, hasonló társadalmi-gazdasági adottságú városok felé. A két stratégia jól megfért egymás mellett, mint ahogyan a ház formája, alaprajza is több hatást olvasztott magába. A barokk kastélyépítészet és a regionális mintázatok keveredése több szinten is kimutatható. Az alaprajzi sémákban talán a legnehezebben, hiszen a hosszanti parcella eleve gátat szabott a főúri kastélyoknál szokásos megoldásoknak. A ház homlokzati részletmegoldásai azonban annál nagyobb teret engedtek a mintaátvételnek. Főként az ablak- és ajtókeretezések, a nyílászárók, az itt-ott megjelenő erkély, a boltozott belső terek, az udvari árkádsor tekinthető barokk hatásnak. Ám mindez nem jelenti azt, hogy a barokk teljesen uralta volna a homlokzatokat, és a regionális városi házfejlődés hatását az alaprajzra korlátozhatnánk. A csapott kontyolt tető, az oromzaton elhelyezett szoborfülke, a zárt nagykapu jellegzetesen városias külsőt kölcsönöz a házaknak. Mivel Erdélyben a városépítészet terén ebben időben a szász területek jártak az élen, érthető módon hasonló formákat a szász városokban látunk." Ha pedig tágabb történeti kontextusba helyezzük Szamosújvárt, akkor azt mondhatjuk, hogy a középkori telepes város és házforma egy igen kései átvételeként értelmezhető. 4.4. Az eklektikus város A 19. század első felétől a város növekedési tartalékai kimerültek. Az örmények emancipációjával megszűnt a rendi kényszer, amely a város lakosságát együtt tartotta. A tehetősebb családok földeket vásároltak, és új birtokaik közelében telepedtek meg. A kereskedők egy része a közeli nagyvárosokba települt át. A megrekedt fejlődést jól jelzi, hogy a klasszicizmus és a romantika szinte semmi lenyomatot sem hagyott a városképben. A 19. század stílusirányzatainak us Bővebben lásd: Furu Árpád (2017): Táji tagolódás Erdély népi építészetében, Kolozsvár, Exit Kiadó - Teleki László Alapítvány.
