Page 70 [70]
OCR
4. Szamosújvár: az örménység beilleszkedése és városépítészeti modellje " 69 kedett a régió átlagából, és barokk építkezései révén kultúraközvetítő, mintaadó szerepkört töltött be. Ennek a kornak nagyszabású vállalkozása volt a barokk plébániaegyház felépítése, amelynek alapjait 1748-ban rakták le.?7 Öt évtizedes építéstörténete során, akárcsak a valódi középkori katedrálisok, több építőóműhely munkájának ötvözeteként született meg. Legismertebb mestere a pesti Jung József, aki az addig nehezen haladó építkezések hibáit kijavítva megalkotta a templom mai formáját. B. Nagy Margit tanulmányai részletesen bemutatták a templom és a város építéstörténetét, ? ezért itt csupán a templom máshol nem tárgyalt városképi hatásaival foglalkozunk. Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy a templom hűbérura maga a város volt, ami érthetővé teszi a helykiválasztást. Az első elgondolásokkal ellentétben ugyanis a templom nem a tér déli végén, hanem a város piacterén épült fel. A tér közepére helyezett plébániatemplom a polgárság és az egyház viszonyát fejezte ki, azt a tényt, hogy az egyház a polgári önkormányzatiság szerves resze. A templom előrehozatalával az eredeti főtér jelentősen megrövidült. Ráadásul a templomot északról határoló vásárcsarnok oszlopos előteret kapott, kibővült, olyannyira, hogy a tér felé szinte teljesen lezárta a templomot. A tér eredeti, hosszanti alaprajza ily módon négyzetesre zsugorodott. A földszintes házak sűrű szövetéből kiemelkedő templom és a tőle részben elváló piactér kettőssége tömegarányaiban inkább a középkori városok mintáira emlékeztet, még akkor is, ha megjelenésében, díszeiben félreismerhetetlenül barokk. A polgárváros térbeli programja a városháza felépülésével vált teljessé." Szamosújváron tehát keveredett egymással a polgári önigazgatásból következő szerkezetiség és az eredendően inkább arisztokratikus barokk. Ugyanez a keveredés olvasható le az oromzatos lakóépületekről, amelyek máig megha87 B. Nagy Margit 1970: 357. 55 Az építkezés két fázisban zajlott, az első 1748-1759 között. Tervezője nem ismert, de a stílus alapján valószínűleg Ausztriából érkezhetett. 1780-ban a torony összedőlt, ezt követően Jung József renoválta a templomot 1783-1804 között, új külsőt adva neki. A hajó és a torony közötti stílusbeli eltérések az építkezés elhúzódásának tudhatók be. Lásd: B. Nagy Margit 1970. 59 A plébániaegyház polgárias szerepéből következik, hogy más katolikus intézmények, így a szerzetesrendek megjelenését a város erősen ellenezte. Szongott külön kitér a ferencesek templom- és zárdaépítése kapcsán jelentkező konfliktusokra. Bővebben lásd: Szongott Kristóf 1893: 79. 4° Pop, Virgil 2012: 73.
