Oldal 67 [67]
OCR
GG s ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN falu alakult ki. Egy 1687-ből származó ábrázoláson láthatjuk, hogy a várkastélyt félkörívben mindenütt lakóházak övezték."" A 18. század elején komolyan felmerült a lehetősége annak is, hogy a frissen alapított román görögkatolikus püspökség a váralján építse fel központját. Erre azonban nem került sor, így ez a rész a következő évszázadban végül összenőtt az örmény várossal, anélkül azonban, hogy zegzugos utcáit rendezték volna. Így az örmény város és a váraljai előtelepülés között fennmaradt az éles különbség. 4.2. A városalapítás kora Az előzőkből kiderült, hogy az örmény város eredeti terveiben még szerepelt a helye egy püspöki rezidenciának. A hosszanti főtér a barokk elveit követve ennek az építészeti főmotívumnak lett volna előtere. A későbbiekben azonban a polgárság vette át a vezető szerepet, ami a főtér beépítési struktúrájára is kihatott. A hosszanti térből zárt piactér lett, amelynek térfalait a viszonylag egységes mintákat követő polgárházak alkották. A püspöki székhely (Kircbbof) eredendően a mai templom mögött kezdett formálódni. Mivel azonban a püspökség végül nem jött létre, a városépítés hangsúlyai megváltoztak. A mainál jóval tágasabb főtér (vásártér) közepén felépült a városháza, ezzel együtt megkezdődött a városi lakóházak építése is. Kezdetben fából építkezhettek, de az 1728-as tűzvész után fokozatosan rátértek a szilárd építőanyagokra." A város monográfiáját megíró Szongott szerint az örmények átvették a helyi háromosztatú ház modelljét, amelyet később az első és a hátsó szoba megkettőzésével másfél traktusosra bővítettek. Itt azonban érdemes egy pillanatra megállni, és ismét csak a városi kapcsolatokra utalni. A háromtraktusos alaprajz ugyanis a környék 18. századi falusi építőgyakorlatában még nem volt általános, és éppen ebben az időben kezdett városi hatásra tért hódítani.? Az, hogy az örmény házaknak hosszanti alaprajzuk lett, nem annyira a népi építészet hatása, hanem a telekrendszer következménye. A házak ugyanis követik hosszanti parcelláikat. 50 Plan von dem an der Szamos zwischen Clausenburg und Bistritz liegenden Schloss Szamosujvar 1768. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Nr. G I h 3862. 31 Szongott Kristéf 1901-1903: 124. 52 Gilyén Nándor (2005): Az erdélyi Mezőség népi építészete, Budapest, Terc Kiadó, 42., 116.
