Seite 66 [66]
OCR
4. Szamosújvár: az örménység beilleszkedése és városépítészeti modellje " 65 felvirágzása nagyrészt annak köszönhető, hogy 1712 után ez a vezető réteg áttelepült az akkor már papíron létező, de még ki nem épült Szamosújvárra. Másfelől látni kell, hogy Beszterce orientációs hatását nem szűkíthetjük le az 1712-es év utáni időszakra. Szamosújvárt ugyanis nem a besztercei örmények népesítették be. Besztercén mindössze 22 örmény lakott, miközben Szamosújváron 1716-ban már 130 családról tudunk ."7 A két város közötti formai hasonlóság mellett azonban nem mehetünk el szó nélkül. A szamosújvári főtér formája és léptéke (kb. 160 x 110 m) éppügy Besztercét (200 x 120 m) idézi, mint az azt körbeölelő, párhuzamos (rostos) alapszerkezetű utcakiosztás. Természetesen azzal a nem lényegtelen különbséggel, hogy Beszterce a 17. században már fél évezredes történetet tudhat maga mögött, így utcáinak vonalvezetése a nőtt városok jegyeit viseli magán. Szamosújvár alapszerkezete így inkább tűnik Beszterce , javított" változatának: egymással párhuzamos főutcák és az azokat összekötő keresztutcák logikus hálójaként. Az, hogy az erdélyi hatások közül Beszterce, áttételesen pedig az erdélyi szász városépítészet hagyományai jelennek meg a városalaprajzban, korántsem véletlen. A szász városok arculatát a kereskedő-iparos népesség határozta meg. Logikusnak tűnik, hogy a hasonló foglalkozási struktúrájú örménység számára a szász települések jelentették a közvetlen mintát. A 18. század elején formálódó városnak azonban volt más mintája is: a tervezett barokk rezidenciális város. Szamosújvár első fennmaradt tervén egy püspöki székhely körvonalait láthatjuk." A püspöki centrum végül a püspökséggel együtt történeti utópia lett. Ugyancsak papíron maradt az az erődítési terv, amely korszerű bástyáival komoly katonai szerepet szánt volna a városnak. Mindezek azonban nem épültek meg, így a tényleges városalaprajzban sokkal erőteljesebben érződik a szász városok zárt főtereinek mintázata. Végül fontos kiemelni a tényt, hogy az örmény Szamosújvár semmilyen városszerkezeti kapcsolatot nem alakított ki a koronauradalom területén találhat6 varkastéllyal és annak varaljai teleptilésével.” A var alatt a 17. szäzad végén egy erősen rendezetlen, zegzugos utcavezetésű, halmazokbáól álló nőtt "7 Szongott Kristdf 1893: 110.; Pál Judit 2007: 33. 28 Magyar Nemzeti Levéltár Nr. S 84 No. 7. A szamosújvári vár kéziratos térképe. Erdélyi főkormányzószéki térképek (1720 körül). 9 P. Kovács Klára (2019): A Szamos menti új vár. Szamosújvár a 16—19. században. Budapest, Martin Opitz Kiadó.
