Seite 61 [61]
OCR
Go s ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN évtizedekben mérhető megújítási ciklusairól. Az örmény városok építészeti alapjai az 1700-as évek elejéig nyúlnak vissza. Az első szilárd építészeti réteg a 18. század közepétől a 19. század elejéig alakult ki. Külön érdekesség, hogy a száz éves ciklus végére, tehát a századfordulóra eső megújítási hullám egybeesett a magyar-örmény identitás kialakulásával. RENDI BEILLESZKEDÉS NEMZETÁLLAM Gyergyószentmiklós székely-magyar-örmény 2 ——— > ; Ez SZÉKELYFÖLDI polgári identitás KOLONIAK korlátozott autonómia 5 Cc sikszépviz BETELEPULES falusi polgárság 16-17. sz. szórványos ideiglenes Szamosújvár _ u ———— 3) armcnizmus, örmény KAMARAI BIRTOKOK magyar nemzeti központ KOLONIAI 7 Habsburg szövetség „ , - ; Erzsébetváros Szövetség a magyar rendekkel __ 3 5, , . Ca örmény jellegét elvesztő igazgatási központ Az örmény telepek és identitások alakulásának fázisai Az iménti szempontok figyelembevétele mellett a kutatás a városok építészeti fejlődését három nagy korszakra osztja fel: (1) Az első a betelepülés, másképpen diaszpórák kora, amely a 17. század végétől a 18. század közepéig tart. Ebben az időszakban az örmény kolóniák helye is bizonytalan, gyakori a mobilitás, ami nem kedvez az építészeti tevékenységnek. A korszak építészeti eredménye még nem annyira a városképben, mint inkább a hely birtoklásában keresendő: a telek megvásárlásában, az utcák kijelölésében, illetve — magasabb szinten — az első templom, templomok felépítésében. Természetesen mindez nem zárja ki, hogy ne épültek volna lakóházak is, ám ezek még kezdetlegesek, amit jól jelez, hogy a 20. századra alig maradt fenn egy-egy képviselőjük.
