Oldal 60 [60]
OCR
3. Az örménység identitása e 59 Nem érdemes részleteiben elemezni a vitát, amely a korabeli magyar polgárosodás visszásságairól szól, csupán azt fontos érzékeltetni, hogy a Szamosújváron és Erzsébetvárosban koncentrálódó örménység etnikai foglalkozási sajátosságának, tehát a kereskedelemnek és a kézműiparnak továbbvitele helyett a polgári pályák felé fordult. Ráadásul a polgárság, mint társadalmi réteg a nagyvárosok felé gravitált, ami az örmények migrációját is befolyásolta, és hozzájárult a nagyvárosi örmény közösségek, így a kolozsvári vagy a budapesti kialakulásához. Mindez óriási különbség a székelyföldi fejlődéshez képest, amely szerényebb alapokról indult ugyan, de a 19. század végén igen jelentős lokális felívelési szakaszon ment keresztül. A Gyergyószentmiklósra jellemző konjunktúra a hanyatló rendi városokkal ellentétben erős vonzerőt gyakorolt a modern értelemben vett polgárságra. 3.4. Az integrációs modell A következőkben az örmény városépítészet keretnarratíváját az integráció egyes lépcsőfokain keresztül határozzuk meg. A 18-19. század bő két évszázada alatt az örmény építészet vizsgálati tárgya az örménység fogalmának változásával együtt módosul. Ám nemcsak az örmény etnikai tudat változását kell figyelembe venni, de az építészeti források jellegét is. Általános törvényszerűség, hogy az időben fiatalabb építészeti rétegek részletesebbek, míg visszafelé haladva egyre szűkül a vizsgálati anyag. Mindez vonatkozik az épületek számára éppúgy, mint azok jellegére. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a maga korának csúcstechnológiáját képviselő barokk palota bontása kisebb valószínűséggel következik be, mint egy mellette álló szerény sár- vagy faházé. Ha ezt nem vennénk figyelembe, fennállna a veszélye annak, hogy a ma álló emlékek alapján túlbecsüljük a 18. század minőségi eredményeit. A modellt befolyásoló másik építészeti törvényszerűség szintén az időtállóság szerepével függ össze. Eszerint a településképet alkotó három alapvető szintnek, a teleknek, az épületnek és a diszitménynek más-más a megújulási ideje. ? Az első szint kétszáz év alatt jóformán változatlan maradhat, miközben a generációkat kiszolgáló épületállomány kétszer is lecserélődhet, nem beszélve a felületkezelés (vakolat, tető) "3 Hassler, Uta (Hg.) (2011): Langfriststabilität, Zürich, ETH.
