Oldal 57 [57]
OCR
56 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN plébániai összeírás szerint az akkor 139 fős csíkszépvízi gyülekezet mellett főként Csíkszeredában és a Gyimesi-szoros falvaiban találunk örményeket, akiknek a száma a kisebb falvakban élő töredékekkel együtt eléri az anyaközségben regisztráltakét." Érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy mig a csikszépvizi egyházközségben sok az egyedülálló, addig a környező településeken a családosok vannak többségben. Feltehető tehát, hogy a vállalkozó kedvű fiatal és középgeneráció kirajzását rögzítették a hivatkozott adatok. Ezt erősíti meg az is, hogy Csíkszereda mellett, amely megyeszékhelyként a megye kereskedelmi életét is magához vonzotta, éppen a frissen kiépülő vasút mellett fekvő gyimesi falvak azok, ahol az 1910-es években feltűnően nagy számban találunk kereskedő népességet." Mindez megerősíti a helyi emlékezetben fennmaradt történeteket, miszerint a szépvízi örménység nem olvadt be a parasztfalu társadalmába, hanem kereskedői szakmáját megtartva átköltözött a forgalmasabb falvakba, városokba. Ez azonban a folyamatnak csak egyik szegmense. Az 1900-as években körülbelül háromszáz fős csíkszépvízi örmény diaszpóra egy jelentős része biztosan nem kereskedéssel foglalkozott. A kereskedők száma az eltartottakkal együtt sem érte el a nyolcvan főt, ráadásul ebben a számban a nem örmények is szerepelnek."" A helyben maradt örmények többsége tehát vagy felfelé mobilizálódott és a hivatali apparátusban, valamint a szabad értelmiségi pályákon helyezkedett el, vagy — és inkább ez lehetett a jellemző — kézművesként kereste kenyerét. A kézművesség azonban a falu társadalmában nem nevezhető kizárólagos örmény specialitásnak. Az örmény-székely kézműves családok vegyes házasságairól nincsenek ugyan adataink, de a számok alapján arra kell következtetnünk, hogy az örmény plébánia híveinek apadásában a beolvadásnak is jelentős szerepe lehetett. A beolvadás még inkább egyértelmű a közeli Gyergyószentmiklóson, amely — regionális központ lévén — jóval élénkebb kereskedelmi életet élt. A kereskedelemből élők aránya itt sem jelentős (490), ám rögtön hozzá kell tenni, hogy a város 85 000 holdas közigazgatási határában hozzácsatolt falvakat is találunk."7 Érdemesebb tehát az abszolút számokat nézni. Eszerint a városban 178 család élt kereskedelemből, amely megelőzi a szomszédos megyeszékhely, "+ Garda Dezső 2007: 75. ns KSH 1910. "6 Uo. "7 Uo.
