Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000027/0000

Örmény városépítészet Erdélyben

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Szerző
Tamáska Máté
Cím (EN)
Armenian Townscapes in Transylvania
Tudományterület
Művészet- és építészettörténet / History of art and architecture (13047)
Sorozat
Studia Armenologica Hungarica
Tudományos besorolás
monográfia
022_000027/0053
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 54 [54]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000027/0053

OCR

3. Az örménység identitása e 53 == Szamosújvár ee Erzsébetv. pa la Szamosújvár Gyergyó = eu Szepviz en —— Erzsébetv. _— Lelekszäm Gyergyé —#— Szépviz Kanta — Örmény családok számának és az örmény népességnek az alakulása Forrás: Pál 1997: 109-110. Pál tanulmányában arra is kitér, hogy az említett településeken belül milyen arányt képviseltek az örmények. Eszerint a másfél évszázados tendenciát szemlélve megállapítható, hogy az örmény városok kezdettől fogva vegyes lakosságúak voltak. A különbség csak az, hogy míg Szamosújváron és Erzsébetvárosban a 18. században az örmények abszolút többséget alkottak, a lakosság mintegy 50—70 százalékát, addig Gyergyószentmiklóson és Csíkszépvízen alig 15—25 százalék között mozgott a részarányuk. "7 A létszám kritikus elemzésén túl Pál arra is rámutatott, hogy az örmény társadalom közel sem volt olyan homogén, mint azt az armenizmus sugallta. Noha kétségtelen, hogy gazdasági súlya miatt a kereskedőréteg kiemelt fontosságú volt, a valóságban e kereskedőrétegen belül is óriásiak voltak a különbségek, nem beszélve az életmódjukban erősen eltérő kézművesekről, akik főként a bőrfeldolgozásban voltak érdekeltek. Ennek a belső rétegzettségnek a jelentősége annál fontosabb, mivel már az 1750-es években is eltérően alakult a négy központ foglalkozási struktúrája. , mindenik településnek megvannak a sajátos vonásai. A legkiegyensúlyozottabb a foglalkozási szerkezet Szamosújváron, ott találjuk a legtöbb mesterség képviselőjét ís. Gyergyőszentmiklóson a tímárok, Erzsébetvároson és a kisebb településeken a kereskedők és kalmárok vannak többségben. Mindenbol a marbakereskedők alkotják a legvagyonosabb réteget, közülük átlagban a szamosújváriak, gyergyószentmiklósiak 107 PálJudit 2007: III.

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1867 px
Kép magassága
2670 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
923.85 KB
Permalinkből jpg
022_000027/0053.jpg
Permalinkből OCR
022_000027/0053.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde