Oldal 45 [45]
OCR
44 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN török-muszlim kultúrkör és a nyugati világ között húzódott a középkori Magyar Királyság központi területei mentén." Az állandó mozgásban és háborús készültségben lévő, jó száz kilométer széles puffer zóna mögött helyezkedett el a közjogilag a Portához tartozó, de jelentős politikai mozgástérrel rendelkező Erdélyi Fejedelemség. A Kárpátok újabb kulturális határzónát képezett, hiszen a szomszédos Havasalföld és Moldva (szintén a Porta vazallusai) a keleti keresztény egyházak civilizációs hatósugarába tartoztak. Ez a többszörös határhelyzet a magyarázata annak, hogy ellentétben Nyugat-Európával, ahol a 16-17. században a protestantizmus a városi kereskedő rétegek vallásává válhatott, s vele egy új emberképnek lett alapja, Erdélyben a reformáció egymást érő hullámai ellenére is fennmaradt a középkori társadalom értékrendje, mindenekelőtt a nemesség képviselte harcias lovageszmény. Az erdélyi városok polgársága értékrendjében, életmódjában azonosult a városokba a reformáció idején nagy számban beköltöző vidéki nemességgel." Emiatt az erdélyi protestantizmusban erősebbek voltak a konzervatív vonások, mint nyugaton, ami többek között hátráltatta a polgárság kereskedelmi szerepvállalását is. A 16-17. században a dél-erdélyi szász városok polgárságának kereskedelmi aktivitása jelentősen lecsökkent. Mindeközben a főúri rend kereskedelmi érdekeltségei fennmaradtak, sőt még erősödtek is. Az erdélyi főnemesség azonban nem közvetlenül, hanem kereskedőtársaságok révén irányította az árucserét."7 A kereskedőtársaságok tagjai a Balkán felől érkező román, macedón, görög és örmény családokból, valamint a zsidóság soraiból verbuvälödtak.”® Az örmények megjelenése Erdélyben tehát csak egyike volt azon etnikai, de pontosabban fogalmazunk, ha azt mondjuk: klánsági vagy rokonsági alapon szerveződő határmenti kereskedelemnek, amely a Török Birodalom és az Erdélyi Fejedelemség, illetve Erdély és a szomszédos Havasalföld és Moldva 75 Oze Sandor (2011): Reformation und Grenzgebiete. Zur Verbreitung der Reformation in den ungarisch besiedelten Gebieten, Budapest-Leipzig, 81. 7° Kovács György (2004): Protestáns identitás és a „kapitalizmus szelleme”. In Czagäny LäszlöGarai László (szerk.): A szociális identitás, az információ és a piac, Szeged, JATE Press, 113. 77 Köpeczi Béla szerk. (1986): Erdély története, 13. kötet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2. kötet, 827. 75 Bíró Vencel (1986): Erdély XVI-XVII. századi kereskedelmének történetéhez. In Sas Péter (szerk.): Ódon Erdély. Művelődéstörténeti tanulmányok, 1-2. kötet, Budapest, Magvető Kiadó, 1. kötet, 221—248.
