Oldal 40 [40]
OCR
3. Az örménység identitása + 39 határok viszonylag objektívek, például a nyelvhez vagy a bőrszínhez kapcsolódnak, ott a társadalmi tapasztalatok és sztereotípiák ellenében nehéz etnikai karakterológiát alkotni. Ezzel szemben az örmény identitás szabadon alakítható, és az egyházi kötődés mellett további toposzokkal is bővíthető, mint a befogadó társadalommal szembeni , lojalitás", amiben jól megfér az az üzenet, hogy az évezredes örmény kultúra és civilizáció rendkívüli mértékben hozzájárult Erdély, illetve Moldva és Havasalföld civilizációs fejlődéséhez. Az iménti toposz szerint az örmény építészet a helyi minták átvételének (lojalitás) és megújításának (hozzájárulás a civilizációs fejlődéshez) kettős erőterében értelmezhető. Az örménység mai fogalmának összegzéseként a következő téziseket fogalmazhatjuk meg. Egyrészt az örménység nem egységes kategória, és Erdélyben sokkal inkább etnikumként, semmint nemzetként jelenik meg. Az erdélyi örménység önképe sajátosan elitista. Mindez azt jelenti, hogy az örmény identitás sajátosan felfelé torzít, magát a történelem során polgári elemként definiálja, hiányoznak belőle a , népies", , paraszti" elemek. Ezért a már említett örmény templom mellett az örménység ,,polgarhazai” is szimbolikus tartalommal bírnak. Végül az örmény identitás mai konstrukciója kiindulási keretet kínál a városépítészeti kutatás számára is, amikor a beilleszkedés és a kulturális transzfer kettősségét hangsúlyozza. A fentebbi állítás, miszerint az örménység mai fogalmát szabadon lehet alakítani, természetesen csak egy adott viszonyrendszerben értelmezhető, tehát akkor, ha más erdélyi nemzetiségekkel, így a magyarokkal, románokkal, szászokkal vetjük össze. Ha azonban jobban szemügyre vesszük a mai örményképet, úgy azonnal szembeötlik annak történeti determináltsága. A mai örmény toposzok alig különböznek a közel bő évszázaddal ezelőtt megfogalmazott armenista mozgalom értékrendjétől. Az egykori armenista mozgalom és az utóbbi években fellendülő örmény diskurzus hasonlóságát hangsúlyozandó többen a , neoarmenizmus? fogalmának bevezetését szorgalmazzák." Az eredeti armenizmus különleges helyet foglalt el a 19. század végének nemzeti mozgalmai között. A magyarországi nemzeti ébredés korszakára ugyanis a számban amúgy is csekély örménység nyelvileg mindenképp, de 5 Veress Ilka: i. m. 131. 5 Kali Kinga: i. m. 523.; Pal Judit (2007): Az örmények integrálódása és az örménykép változásai Erdélyben a 18-19. században. In: Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében II., 77-94.
