Page 26 [26]
OCR
2. Az örmény városépítészet kutatásának problémái e 25 ség építőtevékenysége nem különíthető el a város egészétől. Köllő munkájának hitelességét nagyban emeli a gyakorló építész és városrendező szakmai presztízse. Maga a dolgozat koncepciója, ábrái és képmellékletei a gyakorlati örökségmenedzsmentet segítő védelmi rendelet körvonalait mutatják. Azt az alapmunkat latjuk magunk előtt, amelyet Szamosújvár esetében az 1980-as évek fordulóján, Erzsébetvárosban pedig Gyergyószentmiklóssal szinte párhuzamosan, a kétezres évek elején végeztek el. Csakhogy míg Szamosújváron és főként Erzsébetvárosban az építészeti felmérések jó száz évvel ezelőtti történeti szakmunkákra kénytelenek támaszkodni, addig Gyergyószentmiklóson igen élénk helytörténeti diskurzus folyik. Ennek a diskurzusnak legismertebb szerzői az 1980-ban elhunyt Tarisznyäs Márton és a máig publikáló Garda Dezső. Az ő publikációik nem csupán a történeti adatok okán érdekesek, de azért is, mert monográfiáikban jórészt tisztázták a városszerkezeti változásokat a kora középkortól egészen a 20. századig.” Ennek a honismereti feltáró tevékenységnek volt fontos állomása Vofkori György építéstörténeti szakmunkája is. A szerző olvasmányos formában, archív képeslapok és fényképek segítségével, nem csekély helyszíni adatgyűjtéssel kiegészítve mutatja be Gyergyószentmiklóst. Munkamódszere a műemléki értékvizsgálatokhoz képest kevesebb teret hagy a periodizációnak. A fő rendezőelv a topográfia (a helyszín), az idő csak másodlagos. Az egyszerre városkalauzként és lexikonként is használható könyv rendkívül gazdag képanyagot tartalmaz, így forrásként is használható. Ha a szakmunkák mennyiségét tekintjük, kétségtelen, hogy Szamosújvár mellett Gyergyószentmiklós esetében támaszkodhatunk a leggazdagabb anyagra. Fontos különbség azonban, hogy míg Szamosújvár esetében a gyakorlati műemlékvédelmi munka elsőbbsége figyelhető meg, addig a székelyföldi városban jellemzően a honismereti irodalom részeként jelenik meg a városképkutatás. A szamosújvárihoz hasonlítható részletességű építészeti felmérés ráadásul mindmáig várat magára Gyergyószentmiklóson. A kilencvenes évek elején mindössze a központ homlokzati képét rögzítették, szisztes Garda Dezsö (1992): Gyergyő a történelmi idő vonzásában, Gyergyószentmiklós; Uő (2007): Gyergyői örmények könyve, 1-2. kötet, Budapest, Hadimúzeum Alapítvány; Tarisznyás Márton (1982): Gyergyő történeti néprajza. Tíz tanulmány, Bukarest, Kriterion Kiadó. © Vofkori Gyérgy (2004): Gyergydszentmiklds: Varostorténet képekben (Gyilkos-té - Bekds-szoros), Kolozsvár, Polis Könyvkiadó.
