Page 22 [22]
OCR
2. Az örmény városépítészet kutatásának problémái e 2I Érdekes módon az eddig említett munkákban alig találkozunk B. Nagy Margit nevével, még kevésbé kutatási eredményeivel, holott a tőle származó, levéltári adatokra támaszkodó művészettörténeti elemzések a stílus kérdésében alapvető fogódzókat adhatnak." Meggyőzően bizonyította, hogy az I750es évek előtt, tehát a nagytemplom építési munkálatait megelőzően a városban zömmel környékbeli mesterek dolgoztak, akiktől az örmény megrendelők a korabeli erdélyi divatoknak megfelelő reneszánsz ízlésű kőfaragványokat szereztek be. A templomépítéssel párhuzamosan megjelenő második építőmesteri generáció azonban már idegen: főként ausztriai, morvaországi és nyugat-magyarországi nevek szerepelnek a számadásokban. Mivel ők egyenesen a barokk stílus Habsburg birodalmi központjaiból érkeztek, a szamosújvári örmény barokk is gazdagabb, mint azt Erdélyben megszokhattuk." B. Nagy Margit tanítványa volt az örmény barokk első felfedezőjének, Entz Gézának. A neves művészettörténész kifinomult íráskészséggel volt képes láttatni a Szamos-parti város esztétikai értékeit. Ő fogalmazta meg elsőként az örmény barokk, vagy — ahogy ő nevezte — , késő barokk, illetve rokokó" alapvető jegyeit, mint a túlfűtött díszítettséget, a festőies hatáskeresést vagy az európai formákhoz való feltűnő közelséget. »Az építészeti elemek egymásra zsúfolása, a játékos, gyakran balmozódó díszítésmód, a szobrászati elemek festői kezelése, mind olyan vonások, melyek a szamosújvári rokokót közel viszik az egykorú európai művészetbez, egyszersmind azonban távolabb is tartják a magyar ízléstől. "7 Entz további két lényeges, a későbbi kutatások során nem eléggé hangsúlyozott jelenségre hívta fel a figyelmet. Az egyik az utcaképek vidékies, szinte falusias hatása. A vidékies jelleg részben Erdély (Kolozsvár, Nagyszeben), de még inkább a királyi Magyarország késő barokk utcaképeivel összehasonlítva igazán bücher für Geschichte Osteuropas, 1993/2. 180-209.; Koväcs Bälint (2006): „Abschnitte aus der neuzeitlichen Geschichte der Armenischen Missionen.” Studia Universitatis Babes-Bolyai Theologica Catholica Latina, 2006/2. 39-50. 5 B. Nagy Margit (1970): Reneszánsz és barokk Erdélyben, Kolozsvár, Kriterion Kiadó, 211—226.; U6 (1983): , A barokk Szamosújvár születése." Építés-építészettudomány, 1983. 27—39. 6 B. Nagy Margit 1983: 36. 7 Entz Géza (1944): Szolnok-Doboka műemlékei. In Szabó T. Attila (szerk.): Szolnok-Doboka magyarsága, Dés-Kolozsvár, 228.
