Oldal 21 [21]
OCR
20 + ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN a város építészettörténeti jelentőségére a barokk stílus erdélyi meghonosításában. A városszerkezetet vizsgálva kitértek a lehetséges erdélyi mintákra is, mindenekelőtt Kolozsvár szerepére. A formai hasonlóság felismerésén túl azonban nem foglalkoztak mélyebben a mintaátvétel logikájával, mint ahogy a barokk városkép társadalomtörténeti magyarázatára sem tettek kísérletet. Főként Sabáura jellemző, hogy — noha behatóan ismerte a századforduló armenológiai kutatásait — azokat az építészettörténet segédtudományaként, az adatok átemelése céljából forgatta. Mindez azzal járt, hogy a Szamosújvárról szóló építészeti diskurzus elszakadt a társadalomtörténeti kontextustól. Évtizedeken át csak a formát vizsgálták, a szociológiai tartalmat alig érintették. Műemlékes kollégájuk, Miklósi-Sikes Csaba a kétezres évek elején egy konferencián tartott előadásában szorgalmazta elsőként, hogy a stílus tisztázása után ideje lenne a megrendelő, tehát az örménység szempontjából értelmezni a városképet." Szerinte az örmény barokk nem más, mint az örménység Bécshez kötődő lojalitásának a formába öntése. A bécsi orientáció ötlete a magyarországi barokk kisvárosi architektúrával, konkrétan Sümeg városképével való összehasonlítás eredményeként született meg. , Sümeg alig 150 km-re esik Bécstől, de ennek hatása sokkal erőteljesebben van jelen a mintegy 800 km-re fekvő Szamosújvár barokk építészetében. "3 Miklósi-Sikes tehát egy újabb színnel gazdagította a szamosújvári barokk értelmét. A barokk városkép az ő értelmezésében egy kulturális transzfer eredménye, amely a távolság ellenére is képes volt Béccsel, mint építészeti centrummal közvetlen kapcsolatot ápolni. Miklósi-Sikes gondolatait az építészeti formák rokonságából vezette le. Érdemes megjegyezni, hogy más, nem erdélyi örmény diaszpórák kereskedelmi kapcsolatait kutatva is hasonló, távoli régiók felé mutató összekötő szerepeket azonosítottak a kutatatások." Baroque Gherla. In N. Sabäu (ed.): Armenian Culture and Art in Gherla, Bucuresti, Ararat Publishing House, 85-98. » Mikldsi-Sikes Csaba: i. m. 128. 5 Miklósi-Sikes Csaba (1999): Szamosújvár és Sümeg barokk belvárosának építéstörténeti sajátosságai. In Benczédi SAndor—Hlavathy Izabella (szerk.): Tusnád 1998: Történeti városok védelme, Sepsiszentgyörgy, 69. Mm Troebst, Stefan (1993): „Isfahan - Moskau - Amsterdam: Zur Entstehungsgeschichte des moskauischen Transitprivilegs für die Armenische Handelskompanie in Persien (1666-1676)” Jahr
