Oldal 19 [19]
OCR
18 + ORMENY VAROSEPITESZET ERDELYBEN nem csupán az örmény anyaországgal vagy a moldvai kibocsátó területekkel összevetve feltűnő, de a szomszédos erdélyi városokhoz képest is. A nyugatias arculat egyet jelent a 18. század barokk városépítészeti alapelvek és díszítőművészet erdélyi viszonylatban egyedülállóan gazdag és — tegyük hozzá — ,,stilustiszta? jelenlétével. Noha korábban mások is felfigyeltek a barokk szamosújvári jelenlétére, Pop nevéhez fűződik a , barokk újváros" (barocke Gründungsstadt) kifejezés. Értelmezésében a 18. század elejének városalaprajza, az örmény ház évtizedekkel később kialakuló szerkezete, a változatos boltozati formák és a díszes ablak- és kapukeretek egyazon építészeti törekvés különböző szinteken megjelenő változatai. A barokk ilyen erőteljes kidomborítása ugyanakkor azzal a veszéllyel jár, hogy árnyékában észrevétlenek maradnak az egyéb hatótényezők. Ilyenek lehetnek a késő reneszánsz díszítőmotívumai, a regionális és a népi építészet hatásai, a 19. század második felének provincializmusa vagy az örménység életmódja, amely közvetlenül kihatott a ház formájára (raktározási igények). Nem állíthatjuk, hogy Pop ne venné észre ezeket a barokkon kívüli erővonalakat, ám mindezeket másodlagosnak tekinti a barokkhoz képest. Számára a teoretikus keretet az európai építészettörténet kínálja, annak is a barokk várossal foglalkozó fejezetei.5 Különösen az abszolutista uralkodói mintához kötődő városkoncepciók kínálkoznak összehasonlítási alapként, mint Karlsruhe, Erlangen, Mannheim vagy Versailles." Pop összevetéséből kitűnik, hogy a nemzetközileg is számon tartott példákhoz képest Szamosújvár nem csupán a periférikus lét megannyi jellegzetességét mutatja az időbeli megkésettségtől a szerényebb léptékekig, de koncepciójában is eltér az ideális barokk várostól. Elég csak arra utalni, hogy a klasszikus barokk rezidenciális székhelyek központjában a kastély áll, nem úgy Szamosújváron, amelynek egy templom a fő szervező motívuma. Szamosújvár barokk jellegének hangsúlyozása és az európai párhuzamok idézése Pop részéről nem csupán tudományos narratíva, de pragmatikus választás is. A kolozsvári építész ugyanis aktív műemlékvédelmi szakértő is, és ebben a munkájában szüksége van egy világosan megfogalmazható, a közvéPop, Virgil 1997: 16.; Harouel, Jean-Louis (1990): Histoire de l’urbanism, Paris, Press Universitaires de France; Kostof, Spiro: i. m.; Norberg-Schulz, Christian (1997): La signification dans l'architecture occidentale, Paris—Liége, Pierre Mardaga; Szentkirályi Zoltán (1988): Barokk, Budapest, Tankönyv Kiadó. © Pop, Virgil 1997: 8.
