Seite 18 [18]
OCR
2. Az örmény városépítészet kutatásának problémái 2.1. Korábbi kutatások Az erdélyi örmény építészet irodalma rendkívüli egyenetlenségeket mutat. Az egyik oldalon ott találjuk Szamosújvárt, amelyről számos színvonalas tanulmány született, a másik oldalon a szinte ismeretlen Erzsébetvárost. Gyergyószentmiklós hozzájuk képest sajátos helyzetben van, főként azért, mert esetében nem különül el a székely és az örmény kisváros kutatása. Végül Csikszépviz falusias miliőjével mindeddig jóformán csak a honismeret iránt érdeklődők foglalkoztak. Az örmény témájú kutatások gazdag szakirodalmában a négy helyszín összevetésére is találunk kísérleteket, ám ezek inkább csak vázlatok, néha érdekes megfigyelésekkel, de monografikus igény nélkül. Az irodalmi áttekintést azzal a Szamosújvárral érdemes kezdeni, amelynek építészete Virgil Popnak köszönhetően a legrészletesebben ismert. Pop román nyelven védte meg disszertációját, ám eredményeit német és angol nyelven is közzétette. A német és angol kiadások fontosságát aligha vonhatjuk kétségbe, hiszen — éppen a nyelvi akadályok miatt — az erdélyi örmény építészet alig látható a nemzetközi armenológia palettáján.? A nemzetközi irodalomban csupán a jelentősebb templomokkal találkozni, ám az összefoglalók ezeknek sem tulajdonítanak különösebb jelentőséget, mivel stílusukban az uniált erdélyi kolóniák nyugatias, római katolikussá vált ízlésvilágát tükrözik." Pop is hangsúlyozza a város nyugatias arculatát, amely 3 Pop, Virgil (1997): Armenopolis - oras baroc. Tezä de doctorat, Bucuresti, Institutul de Architecturä „Ion Mincu”; U6 (1998): „Armenopolis, eine barocke Gründungsstadt.” Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde, 1998/2 168-191, U6 (2002): Armenopolis - oras baroc, Cluj-Napoca, Accent. “ Bock, Ulrich (1983): „Die armenische Baukunst.” Veröffentlichung der Abteilung Architektur des Kunsthistorischen Instituts der Universität zu Köln, 1983; Guzsik Tamäs (1996): Az örmeny epiteszet emléket, Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszék; Hasratian, Mourad M. (2010): Histoire de Varchitecture arménienne des origines a nos jours. In: Sources d Arménie, Lyon, 7; Khazinedjian, Albert-Khazinedjian, Maryse (2012): Architecture et art sacré arméniens: Aperçu et divers aspects, Paris, L'Harmattan.
