Seite 10 [10]
OCR
Bevezetés e 9 mind a földrajzi térben (egyszerre vizsgálta mind a négy kolóniát), mind a történeti időben (bő kétszáz év fejlődését tekintette át) ki kellett egészítenie a rendelkezésre álló adatokat. Mikor örmény városépítészetről beszélünk, egyrészt tehetjük azt regionális nézőpontból, tehát Erdély sajátos viszonyaiból kiindulva, másrészt az örménység építészeti diskurzusába illesztve. Utóbbi megközelítés azonban nem sok eredményt hozna. Ennek oka, hogy a római katolikus egyházzal unióra lépő erdélyi örménység a 19. század elejére gyakorlatilag elveszítette kulturális kapcsolatait őshazájával, feladta örmény nyelvét, és teljes egészében a közép-európai katolikus művelődés hatókörébe került. " Az építészetben mindez még hamarabb lejátszódott. Nem kell hozzá különösebb építészeti kutatásokat folytatni, hogy elöljáróban megállapítsuk: a 18-19. századi erdélyi örmény építészet nem mutat rokonságot Örményország hagyományaival.? Az a keleties, a bizánci építészetből kifejlődő formanyelv, amely a szomszédos Moldváig elkísérte az örménységet, a Kárpátokat átlépve hirtelen megszakadt." Noha nincsenek adatok a birtokunkban, aligha tévedhetünk nagyot, ha kijelentjük, hogy ha a szakrális építészetben sincs áthatás a Kaukázus, a Krím, Moldva, illetve Erdély között, még kevésbé remélhetünk ilyet a világi emlékek, különösen pedig a városépítészet terén. Ezt az alaptézist elfogadva tehát témánkat mindenekelőtt Erdély viszonyaiból kiindulva kell felépíteni. 5 "Kovács Bálint (2010): Die Kulturelle Vermittlungsrolle der Literatur und Religion bei der Integration der Armenier in Siebenbürgen (18. Jahrhundert). PhD disszertacid, Pazmany Péter Katolikus Egyetem, Budapest; Nagy Kornél (2012): Az erdélyi ürmények katolizäcidja (1685-1715), Budapest. ° Guzsik Tamäs (1991): Közepkori örmeny szakralis epiteszet. Összefoglald es katalögus, Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténet és Elméleti Intézet. Hogy a viläg örmenysege szämára mit is jelent egy örmény templom, mint építészeti forma, azt az újvilági kísérletek mutatják leghívebben, melyek kivétel nélkül a keleties formanyelvhez nyúlnak vissza. Az örmény építészetről lásd a következő adatbázisokat: http://www.raa.am/, http://www.armenianarchitecture.am/v2/ index.php?Language=2 (2018. os. 11.). 9 Nem tartozik szorosan a témához, de érdemes megemlíteni, hogy a Balkán szakrális építészetére a 7-8. században éppen az a kaukázusi, jórészt örmény építészet gyakorolta a legnagyobb hatást, amely ebben az időben sokkal innovatívabb és kezdeményezőbb volt, mint a keleti szakrális építészet magterületének számító Bizánc. Lásd: Szentkirályi Zoltán (1980): Az építészet világtörténete, 1—2. kötet, Budapest, 32. A Rómával való unió miatt az erdélyi örmény építészet logikájának legközvetlenebb párhuzamait abban a Galíciában lenne érdemes keresnünk, amelyben Lemberg központtal a 17. század óta működött az örmény katolikus egyház.
