Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000026/0000

Értékalapú (köz)igazgatás

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Szerző
Birher Nándor
Cím (EN)
Values-based (public) Governance
Tudományterület
Jogtudomány / Law (12870)
Sorozat
Károli könyvek. Monográfia
Tudományos besorolás
monográfia
022_000026/0138
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 139 [139]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000026/0138

OCR

III. SZÓELEMZÉS Van-e empirikus bizonyíték arra, hogy a jogot az erkölcs egyik területeként foghatjuk fel, ahogyan azt Hart veti fel," vagy inkább éppen ellentétes a valóság, amit Peschka Vilmos a következőképp fogalmaz meg: A morális fogalmak ugyanis olyan szabályozó rendszer elemei, amely természeténél fogva az egyediség filozófiai kategóriáján alapul, hiszen az erkölcs világa alapvetően az egyén belső, szubjektív lelki életével áll kapcsolatban, míg ezzel szemben a jog legfontosabb filozófiai ismertetőjegye az általánosság, mely nélkül a jog léte és működése elképzelhetetlen lenne. Az egyediség és általánosság ilyen konfliktusa miatt megalapozottan merülhet fel az a kérdés, hogy egyáltalán elképzelhető-e a morális fogalmak közvetlen, tartalmi változások nélküli ,transzplantációja" a jogban? Peschka válasza e kérdésre egyértelműen nemleges, elméletében ugyanis fokozottan hangsúlyozza, hogy az erkölcsi tartalommal rendelkező fogalmak csak az etikum közvetítésével válhatnak jogivá, a közvetlen átültetés eleve kudarcra van ítélve. További fontos észrevétele, hogy amikor egy fogalom az egyik rendszerből a másikba kerül át, például az etikumból a jogba, akkor a szabályozórendszer filozófiai sajátosságainak megfelelően a fogalom elveszíti eredeti, természetszerű jellegzetességeit és az új rendszer jellemzőinek megfelelő tartalommal töltődik fel." A következőkben az imént felvetett kérdésekre legalább részleges válasz keresve megvizsgáljuk, hogy a jogi szövegekben milyen formában jelennek meg etikai tartalmak. Tudva azonban azt is, hogy a jogban megjelenő etikai fogalmak — azáltal, hogy a jog szövegébe integrálódtak — már nem etikai, hanem jogi tulajdonságot mutatnak. Módszerünk a következőkben a kvalitatív szövegelemzés módszere lesz. KVANTITATÍV SZÖVEGELEMZÉS Vizsgálatunk alapja a szövegbányászat, ami az adatbányászat egy olyan speciális ágazata, ahol az információ kinyerése strukturálatlan, vagy enyhén strukturált forrásból származik, azaz az adatok nem rendezett erényt, az önzetlenséget és az együttérzést, tanítottuk még az élet tagadását is... Ezek mind a kimerült ember értékei." Friedrich Nietzsche: A hatalom akarása, https://docplayer.hu/34800013Friedrich-nietzsche-a-hatalom-akarasa-minden-ertek-atertekelesenek-kiserlete.html (Letöltés: 2021. április 27.) 28 Hart, H. L. A.: A jog fogalma, Budapest, Osiris, 1995, 18. 4 Fekete Balázs: Erkölcs, etikum és jog összefüggései Peschka Vilmos munkásságában, Állam- és Jogtudomäny, 51. évf., 2010/1, 41-49. + 138 +

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1867 px
Kép magassága
2670 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
1.1 MB
Permalinkből jpg
022_000026/0138.jpg
Permalinkből OCR
022_000026/0138.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde