Oldal 115 [115]
OCR
II. A KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A MODERN KORBAN nyesülését. És ennek a vizsgálaton alapuló tudástípusnak az alapzatán rendezkedtek be az ún. ,embertudományok?: pszichiátria, pszichológia, szociológia." Mivel a posztmodernitás tagadó és bizonytalanító magatartása nem hozott a fenntarthatóság szempontjából eredményt, munkánkban ezektől az elméletektől visszalépve megkíséreljük követni Guardini hipotézisét, amely szerint az újkor véget ért, és van lehetőség a további, tudományos értelemben is vett fenntartható fejlődésre. A modern kor végét akkoriban talán leginkább Auschwitz jelentette, amely , után verset írni barbárság.""" Ebből a fájdalomból akkor — kevés kivételtől eltekintve — rezignáció született. Ilyen kivételt jelent Guardini!"? munkássága és legújabban a haláltábort túlélő Robert Fisch írásai, aki egyértelműen kiáll amellett, hogy a legnagyobb borzalom utän is a szeretetnek kell gyözedelmeskednie.'”? Jól látszik tehát, hogy a hatalom kérdése kulcskérdés az állam, és ezen belül a jogvédelem értelmezésében. Úgy tűnik, a mesterséges panoptikum, az egyén nyílt vagy burkolt átnevelése nem vezetett eredményre, a boldog jövő — tudományosan igazolt módon — nem jöhet el. Az emberiség elpusztítja önmagát, a kérdés csak az, hogy mikor. Ebben a kontextusban nagyon nehéz a jövőjéért igazán felelős egyént elképzelni, sőt a hatalom is csak rövidtávú érdekekben gondolkodhat. Ezt a paradigmát kérdőjelezi meg Guardini, amikor azt állítja, az ember a hatalmat azért kapta, hogy egyre teljesebben, a Teremtőjére egyre jobban hasonlítva élhesse és adhassa tovább az életét. Nem lehet és nem is kell visszatérni a középkor szellemileg ártatlan , pásztor" világába. Ám ki kell jutni a ,panoptikum" rezignált világából. Ahogy láttuk, az embert felügyelő tudományok egyre inkább elszakadtak az erkölcs és a vallás fogalmaitól. Első lépésben megpróbálták hatalmuk alá gyűrni ezeket, részben a cuius regio eius religio elv alapján, később inkább lemondtak róluk. Egyre tudatosabban szakadt el a tudomány, a politika, a gazdaság, a művészet és a pedagógia ezektől a fogalmaktól.""! Ha 16 Szigeti Péter: A hatalom filozófusa — az államról, Eszmélet, 17. évf., 2005. tél, http://www. eszmelet.hu/szigeti peter-a-hatalom-filozofusa-az-allamrol/ (Letöltés: 2018. július 16.) Adorno, Theodor: Elkételezettség in Láng Rózsa (szerk.): A művészet és a művészetek, Budapest, Helikon, 1998; Szűcs Terézia: Adorno: esztétika Auschwitz után, Vigilia, 76. évf., 2011/7, https:// vigilia.hu/archivum/index.php?route=product/product&product_id=23321&search=adorno (Letöltés: 2021. április 27.) Guardini, Romano: Az Újkor vége. A hatalom, Budapest, Vigilia, 1994. 19 Fisch, Robert O.: Sárga csillag fénye, Veszprém, Oktker-Nodus, 1998. 180 Foucault egyik archetípusa a pásztor. Ez a középkor gondoskodó, az egyént terelő magatartását jelzi. 181 Guardini: Az újkor vége, 38. 177 178 Ss * 114 +
