OCR
II. A KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A MODERN KORBAN A hatalom és az egyén Az eddig vizsgált kérdések mindegyike visszavezethető a hatalom és az egyén viszonyának témájára. Úgy tűnik, a modernitás eddigi útjai nem vezettek a kérdésben tartós megoldáshoz. Azért, hogy jobban eligazodhassunk ennek a viszonynak a tárgyalása során, Romano Guardini két előadásának gondolatait vesszük viszonyítási pontnak. Guardini közvetlenül a második világháború utáni években írt tanulmányt az újkorról, illetve annak végéről, és a hatalom kérdéséről. Ezt az időszakot követte a posztmodernnek nevezett korszak, amelynek ideológiájába tartoznak a rendszerelméletek is, és amelyben megszületett a hatalom fogalmának egyik legteljesebb leírása Foucault tollából." Foucault megfogalmazta a gondoskodó állam tizenegy feladatát, amelynek ellenőrzése mentén megadja az egyénnek a boldogságot. Ez lenne a modern állam alapvető célja. A tizenegy terület a következő: 1. vallás, 2. erkölcsök, 3. egészség, 4. ellátás, 5. utak, országutak, városi épületek, 6. közbiztonság, 7. bölcsészettudományok (vagyis a művészetek és a tudományok), 8. kereskedelem, 9. üzemek, 10. szolgálók és dolgozók, 11. szegények. A szóelemzésekből kiderül, hogy a közigazgatás területén a vallás, az erkölcs és a művészetek kivételével mind a mai napig az itt felsoroltak a legfontosabb témák. Érdemes megjegyezni, hogy szóelemzéses kutatásunk a Foucault által bemutatottakhoz egy témát adott hozzá, ez pedig a nemzetközi kapcsolatok. Nem tekintjük azonban feltétlenül szükségesnek, hogy a vallás és az erkölcs területét újra kézbe akarja venni a gondoskodó állam. Sokkal fon14 Szigeti Péter: A hatalom filozófusa — az államról, Eszmélet, 17. évf., 2005. tel, http://www. eszmelet.hu/szigeti peter-a-hatalom-filozofusa-az-allamrol/ (Letöltés: 2018. július 16.) e 112"